Előbb a brókerek körében, majd múlt pénteken a napilapokban kelt szárnyra többféle találgatás arról, miszerint a Mol lenne a nyertese a szlovák állam által az ottani vezető olajcégre, a Slovnaftra kiírt részvényértékesítési pályázatnak. A hírt a Mol Rt.-nél a Figyelő kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Hivatalosan még azt sem hozták nyilvánosságra, hogy a Mol mellett mely cégek indultak a pályázaton, de megfigyelők szerint versenyben van az osztrák OMV (amely a horvát INA privatizációja során is riválisa lehet a Molnak) és a lengyel PKN olajtársaság is.
Miközben a szlovákiai akvizíció feltehetően nem lenne ellenére a részvényeseknek, annál inkább aggodalommal tölt el több nagybefektetőt a horvát INA céggel tervezett összeolvadás. Főként azért, mert a fúzió nyomán a horvát állam birtokolná a legnagyobb részvénypakettet a közös horvát-magyar olajcégben. Az INA privatizációjáról szóló döntést elhalasztották, így egyelőre nincs előrelépés ebben az ügyben. Az sem elképzelhetetlen, hogy “nagypolitikai” megfontolásokból nem fúzió, hanem szoros együttműködés valósul meg a cégek közt.
A magyar piaci szakértők a szlovák Slovnaftról meglehetősen kevés információval rendelkeznek. Annyit lehet tudni a cégről, hogy a szerény méretű pozsonyi tőzsdén a napokban 550 koronás (3380 forintos) áron jegyezték, így a piaci értéke 55-56 milliárd forint (210 millió dollár) körül alakul. A papírból azonban sokszor napokig nem vásárolnak. Mindezek miatt többen úgy látják: a piaci értéknél magasabb, annak akár másfél-kétszeresét elérő ajánlatok is érkezhettek a cég kisebbségi csomagjára.
A szlovák ügylet finanszírozása szintén kérdéseket vet fel, hiszen ha a Mol valóban nem szeretné átlépni a 40 százalékos eladósodottsági mutatót, akkor csak mintegy 25 milliárd forintnyi hitelt vehetne fel. Ebben az esetben kérdéses, hogy az ügylet után szükségessé váló tőke-emelést (amellyel a Mol többségbe kerülhetne a Slovnaftban) miből finanszíroznák. A Mol terjeszkedési politikájának befektetői megítélése azonban nem csupán a pénzügyi kérdések, hanem a fent említett átpolitizáltság miatt sem egyértelműen pozitív. –