A három pilléren nyugvó előcsatlakozási segélymechanizmust a tavaly márciusi berlini EU-csúcson elfogadott Agenda 2000 reformcsomag keretében hagyták jóvá a tagállamok. Az ott megkötött alku értelmében a tizenötök a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban évente több mint 3 milliárd euróval támogatják a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt csatlakozási erőfeszítéseit.
Bár a Phare továbbra is a legfajsúlyosabb támogatási forma marad (a 3 milliárd eurónak a felét innen folyósítják), szerepét részben átveszi a közlekedést és a környezetvédelmet segítő Ispa (Instrument for Structural Policies pre-Accession) és a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést támogató Sapard (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development). Az évi 1 milliárd 58 millió eurós Ispából az unió legszegényebb tagállamai számára létrehozott kohéziós alap mintájára a nagyobb költségigényű (általában 5 millió eurót meghaladó) közlekedési infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozásához nyújt támogatást az EU. Az uniós szerepvállalás felső határa 75 – kivételes esetben 85 – százalék.
Magyarország éves átlagban 88 millió euróhoz juthat az Ispa révén, fele-fele arányban megosztva a közlekedés és a környezetvédelem között. Az M3-as és az M7-es autópálya fejlesztésén túlmenően a budapesti kormány három vasútépítési tervet nyújtott be Brüsszelnek. Ezekben a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséhez 18 millió, a Zalalövő-Boba (Szlovénia) vasút megépítéséhez 7,8 millió, valamint a Budapest-Cegléd-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza vonal fejlesztéséhez 13,9 millió euró támogatásra számítunk, amelyet az Ispa-alapból több éven keresztül biztosítana az EU. –