Bankjaink egyre csökkenő betéti kamataiihoz viszonyítva nagyon imponáló hoizamszámok szögezik a befektető tekintetét a Baumag Általános Befektetési Szövetkezetnek a Budapesti Piac című lapban fellelhető hirdetésére, főként, ha pénzéért fix hozamot szeretne kapni. A megtakarított összegek a fővárosban hat, vidéken ugyanennyi, kulturáltan és jól felszerelt Baumag irodában fizethetők be. Az alkalmazottak már a telefonon történő érdeklődés során készségesek, még a bankinál jóval nagyobb kockázatra is felhívják a hozzájuk forduló befektetők figyelmét, és nagy vonalakban ismertetik a sajátos ügyletet (lásd a táblázatot).
A Baumag “értékpapírok” jelenleg érvényes hozama 16 és 20,5 százalék között mozog, miközben a banki betéti kamatok 10-12 százalékos szintre estek le. A befektetendő összegtől függően változó hozamok viszonylag gyakran módosulnak, akárcsak a bankok kamatfeltételei. A konstrukció megértéséhez jogi végzettséggel kellene rendelkezniük az ügyfeleknek, hogy belelássanak a befektetés jogi hátterébe. Ennek ellenére többen a nagyobb kockázatot és a papírmunkát egyaránt vállalják a többlethozam reményében.
SAJÁTOS KÖLCSÖN. A Baumag Szövetkezet valamelyik irodájába betérő kisbefektető viszont nem értékpapír-kibocsátóval, és nem is pénzintézettel kerül szembe, hanem az ismertetett sajátságos jogi konstrukcióval, amelynek során az ügyfél valójában kölcsönadja tőkéjét a szövetkezetnek. Annak felhasználása inkább a vállalati kötvénykibocsátás során befolyt tőke sorsára, vagy betétgyűjtésre emlékeztet, anélkül azonban, hogy – az említettekhez hasonlóan – a tevékenység a pénzpiaci hatóságok által felügyelt mederben folyna. A visszavásárlásra ebben az esetben garanciát csupán a másodikként említett polgári jogi szerződés jelent, a követelés ki nem fizetése esetén csak a hosszadalmas, és kétséges kimenetelű polgári peres eljárás áll nyitva. Értelemszerűen nem érvényesül sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektetővédelmi Alap (Beva) garanciája. Szükség lenne előzetes tájékoztató anyagra, a meghatározott események rendszeres közzétételére is, ezek hiányában a befektetés kockázatai nyilvánvalók.
A befektetni szándékozókat a szóban elhangzó alapinformációk mellett (“építőanyag-kereskedelemmel és ingatlanbefektetésekkel foglalkozunk”) egy 1998 végén kinyomtatott tájékoztató lap fogadja, amelyen a “csoportba” tartozó cégekről (a Kamaraerdei Tüzép és a Baumag Holding) inkább csak általánosságban, a főbb tevékenységi köröket megjelölve esik szó. (A Parádsasvári Kastélyhotel beruházásról is csupán a 2,5 milliárdosra tervezett beruházási összeg az egyetlen konkrétum.) Mérleget és eredményadatokat, vagy más egzakt gazdálkodási adatot csupán a szövetkezetről lehet megtudni, az 1998-as mérleg- és eredménykimutatás az irodák faliújságjain tekinthető meg. Fénymásolat, vagy elvihető példány nincsen, legfeljebb kézzel kiírhatóak az adatok. A gyakorlatban – legalábbis ottjártunkkor – nem sokan vették a fáradtságot a kifüggesztett dokumentum helyszíni tanulmányozására, félő tehát, hogy a befektetők nem élnek tömegesen e lehetőséggel. Szintén az információszolgáltatás nehézségeit jelzi, hogy a szövetkezei tagoknak sem a Kamaraerdei Tüzép, sem pedig a Baumag Holding mérleg- és eredményadatait nem tudják odaadni, mert azok – tapasztalataink alapján – nem fellelhetők az irodákban.
A kockázatokat tovább növeli, hogy aki a szövetkezetről a cégbíróságon tájékozódna, csak 1995-ös mérlegadatokat talál, ott még 2000 februárjában is hiába kerestük az 1998-as mérleget. A fentiek miatt, szaknyelven szólva, a társaság átláthatósága (transzparenciája) igen alacsony szintű.
NAGY VAGYON, GYENGE KONTROLL. Értesüléseink szerint a szövetkezet mintegy 6 ezer tagot számlál (ennek körülbelül fele aktív), tízmilliárdos nagyságrendű befektetett vagyont kezel, s mögötte a Kamaraerdei Tüzép, illetve a Baumag Holding cégek állnak. A szövetkezet – kifüggesztett – 1998-as mérlegadatai azt mutatják, hogy 19,5 milliárd forint áramlott át a társaságon, ennyi vagyont fektetett be, feltehetően a fenti, a Baumag-csoportba tartozó cégekbe. A tagok elvileg mindenről tájékoztatást kérhetnek, ám kérdés, élnek-e ezzel a lehetőséggel, különösen addig, amíg megkapják a befektetett pénzüket és a magas hozamot.
Az átláthatóságot nem javítja, hogy a Kamaraerdei Tüzép egy maximum 2,5 milliárd forintnyi nagyságrendű kötvénysorozat kibocsátójaként jelen van a tőkepiacon 1996 tavasza óta. Emellett a cégcsoportba tartozik a Tüzép kötvényét is forgalmazó Királybróker Rt., amely 46,7 százalékban a Baumag Holding, 49,7 százalékban pedig a Kamaraerdei Tüzép tulajdonában van. A társaság tavaly és tavalyelőtt is 50 milliárd forint feletti részvényforgalmat bonyolított le (ezzel az 55 tőzsdetag között az azonnali piacon a 31. helyen végzett), így könnyen elképzelhető, hogy a Baumag Szövetkezetben gyűjtött tőke kisebb-nagyobb része tőzsdei befektetésekbe vándorolt. A brókercég tavalyelőtt 378 milliós díjbevétel mellett 9,7 milliós bruttó nyereséget ért el, a tavalyi első félévben pedig 161,9 milliós bevétel és 17,7 milliós nyereség keletkezett.
AGGÁLYOK. Egy ilyen szövetkezet működésére a hatályos jogszabályok szerint nyitva áll a lehetőség, legalábbis azok kifejezetten nem tiltják sem a befektetési szövetkezet megalapítását, sem az üzletrészek adásvételét, vagy a tagi kölcsön nyújtását. Az ide vonatkozó törvények szellemét, a jogalkotó eredeti szándékát nézve viszont álláspontunk szerint aggályokat vet fel ez a fajta konstrukció, tekintve a tevékenység valódi tartalmát. (Az ügyletek mögöttes tartalmának kérdése korábban az adómegkerülést célzó szerződésekkel kapcsolatban merült fel, ennek kapcsán született olyan – a polgári jog alapelveivel összecsengő – döntés, amely szerint a felek szerződéseit azok “mögöttes tartalma szerint” kell megítélni. Természetesen az igazi kérdés az, hogy ez az elv mennyiben alkalmazható a Baumag tevékenységére.)
A remek kiskaput meglelő befektetési szövetkezet a cégbírósági bejegyzés szerint jogosult egyes pénzügyi tevékenységekre. A hitelintézeti törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltató tevékenységre ugyanakkor nincs felügyeleti engedélye a Baumagnak. Az alábbiakban olvasható cégtörténetből kiderül: a tevékenység minősítése nem történt még meg, így nem tisztázódott, kell-e valójában felügyeleti engedély a cégnek.
Ahogyan utaltunk rá, a cégcsoport és a szövetkezet ellenőrzése a jelenlegi keretek között – összehasonlítva a pénz- és tőkepiac más szereplőivel – minimális. A szövetkezet nem szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) által ellenőrzött szervek között sem, az információk szűkössége miatt pedig nem állapítható meg, hogy pontosan miként használja fel az elhelyezett pénzt a szövetkezet és a két társaság. Nyitott kérdés marad így az is, hogy teljesítményük alapján eléggé stabil-e a cégcsoport háttere ennek a tízmilliárdos nagyságrendű vagyonnak a kezeléséhez. A tevékenység jellege így felveti az ÁPTF engedélyének szükségességét, annak nyomán javulna a “betétesek” pénzének felügyelete, tekintettel a többezres taglétszámra és a kezelt vagyon nagyságrendjére. A szóban forgó hatóság azonban épp a hatályos törvények miatt nem léphet az ügyben.
MEGALAPOZATLAN VÁD? A jelenlegi tevékenységet különös megvilágításba helyezi a cégcsoport múltja. Még 1997 márciusában jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanúja miatt – az ÁPTF jogelődjének, az Állami Bankfelügyeletnek a feljelentésére – rendőrségi nyomozás indult a szövetkezet ellen. A felügyeleten 1996 végén, az akkoriban is megjelenő újsághirdetések alapján figyeltek fel a Baumagra. A felügyelet jogi szakértői a vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy megáll a jogosulatlan betétgyűjtés gyanúja. Ám mivel a szövetkezet fölött a Bankfelügyelet nem gyakorolhatott hatósági jogkört (hivatalosan nem végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet), a felügyelet mozgástere csak a feljelentésre korlátozódott. A betiltására nem volt jogosultsága, mint ahogyan más szervnek sem, hiszen a szövetkezeti törvény alapján nem tilos a Baumag által végzett tevékenység.
Információink szerint a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vádját a rendőrség a jelen cikkben is szereplő gondolatmenethez hasonlóan alapozta volna meg: a szövetkezeti tagok beléptetése és a kölcsönszerződés (ma üzletrész-adásvétel) megkötése mögött húzódó mozzanattal valósult meg a jogsértés, így gyakorlatilag betétszedés történik annak ellenére, hogy szorosan vett jogi minősítéssel ez nem állapítható meg. A vádat emellett a csekély garanciák alapozták volna meg, illetve, hogy nem követhető jól a pénz sorsa.
NYOMOZNAK. A rendőrségi nyomozásról annyit lehet tudni, hogy az anyag előbb a budaörsi rendőrkapitányságnál landolt, ám az illetékes szerv nem tudta az ügyben a szükséges bizonyítékokat megszerezni, s az akta átkerült a Pest Megyei Rendőrkapitányságra. (Korábban az ügyben, a szövetkezeti üzletrész adásvételéhez kapcsolódóan adócsalás gyanúja is felmerült, amiben mintegy ezer fő lett volna érintett.) A vádirat elkészült, de úgy tudni, az ügyészség nem találta bizonyíthatónak a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység gyanúját, ezért pótnyomozásra visszaadták az ügyet. Értesüléseink szerint tavaly a nyomozók újabb aspektusból próbálták megvizsgálni a kérdést, ám éppen a tevékenység jogi minősítése bizonytalan. A hírek szerint jelenleg a jogi minősítésről szóló szakértői véleményre vár a rendőrség, ám gondot okoz az is, hogy 1997 óta megváltozott a büntetőtörvénykönyv.
Éppen az ilyen ügyekkel kapcsolatos problémák miatt tavaly augusztusban az ÁPTF közleményt bocsátott ki, amelyben felhívja a figyelmet az általunk is említett kockázatok némelyikére az összes ilyen céggel kapcsolatban. (A napokban egyébiránt a Pilis-Invest Szövetkezet tevékenysége került a figyelem középpontjába.)
A Figyelő álláspontja szerint a Baumag Szövetkezet által végzett tevékenység jogszerű ugyan, ám ellentétes a jogalkotó szándékaival. Véleményünk szerint azonban az, hogy ez a tevékenység korlátlanul folyhat, alapvetően a jogalkotó felelősségét veti fel. A Figyelő szerkesztősége – mindaddig, amíg a jogi helyzet nem tisztázódik és nincsenek hasonló garanciális szabályok, mint amilyenek például a banki betétesek érdekeit védik – az átlagosnál kockázatosabbnak minősíti a Baumag Szövetkezet által kínált befektetési konstrukciót.