Ugyan a miniszterelnök már tavaly megígérte, hogy egyoldalas lesz a személyi jövedelemadó-bevallás, s lényeges egyszerűsítések várhatók az adózásban, erre még minimum két évet várni kell. Az 1999. évi szja-bevallás ugyanis semmivel sem egyszerűbb, mint a korábbi volt, sőt… Így aztán nem véletlen, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) – bizonyára megelőzendő a törvényhozók részéről érkező esetleges támadásokat – mentegetőzik az adózókhoz írt levelében: “A bevallási nyomtatvány a törvény hű tükörképe”. Vagyis ugyanolyan bonyolult. Mindez azért is lehet fontos, mert bár számtalan bírálat érte az szja-rendszert a még ellenzéki Fidesz-MPP részéről, amikor a párt kormányra került, nem hajtott végre radikális változásokat. Néhány változás azért történt tavaly, a kormány igyekezett teljesíteni egy keveset az ígéreteiből: így az egyszerűsítés jegyében csökkentette az adósávok számát, 42 százalékról 40-re mérsékelte a legfelső adókulcsot, s újra bevezette az eltartottak után járó családi kedvezményt. Ugyanakkor kevésbé örömteli lépések is történtek: felére csökkentették az adójóvá-írást, és 1 millió forintban szabták meg a határt, ameddig e kedvezmény igénybe vehető. Arra való hivatkozással, hogy a gazdagok megtakarításait nem ösztönzik, csökkentették a befektetési adóhitel mértékét, és maximális értékét is rögzítették.
A korrekciók költségvetési szempontból igazán jól sikerültek, hiszen két évig tartó mérséklődés után tavaly újra nőtt az szja-rendszerben az átlagos adóterhelés. Míg 1998-ban 20,3 százalék volt ennek mértéke, 1999-ben várhatóan kicsit meghaladja ezt, és az idei adótörvényen nyugvó prognózis további emelkedést vetít előre. Így aztán az sem véletlen, hogy tavaly – egyebek között a tervezettet meghaladó bérkiáramlás következtében – a költségvetés szja-bevétele az inflációt lényegesen meghaladóan bővült. Államháztartási szinten csaknem 770 milliárd forint folyt be, több mint 5 százalékkal meghaladva a 731 milliárdos előirányzatot is.
Az adóhatóság egyébként mostanában küldi ki a több mint kétmillió adózónak a bevallási nyomtatványcsomagot. Bár még messze van a március 20-ai határnap, a visszaigénylő pozícióban lévőknek érdemes igyekezni, hiszen minél korábban adják be a bevallást, annál hamarabb hozzájuthatnak a nekik járó összeghez. Igaz, a korán ébredőknél nagyobb a valószínűsége annak is, hogy az adóhatóság a kiutalás előtt megvizsgálja a visszaigényelt összeg jogosságát. Egyébként igazgatóságonként változik az az összeghatár, amely fölött ilyen revíziót végeznek: vidéken általában már néhány tíz-ezer forintnál is “kutakodnak”, a fővárosban viszont különösen április tájékán több százezer forintot is kiutalnak előzetes vizsgálódás nélkül – legalábbis tavaly ez volt a gyakorlat. Ugyanakkor arra nincsen garancia, hogy a mostani “szerencséseket” az év hátralévő részében sem fogják revízió alá vonni. Ebben az évben ugyanis a magánszemélyeknél tömeges méretekben készülnek egyszerűsített ellenőrzésre.
Aki tavaly kevesebb adóelőleget fizetett a szükségesnél, annak nem fontos sietnie a bevallással. De március 20-a előtt bármikor is küldi azt be az adóhatósághoz, a hiányzó összeget elég március 20-áig kiegyenlíteni. Érdemes azon is elgondolkodni az adózónak, különösen, ha az egyösszegű adófizetés túlságosan megterhelő, hogy kérjen-e fizetési kedvezményt: részletfizetést, vagy fizetési halasztást.
A bevallási nyomtatvány annyival is “dúsabbá” vált, hogy itt kell beszámolni az adóhatóság felé az egészségügyi hozzájárulásról. Ennek 1998-ban még csak tételes formája létezett, egy éve viszont él emellett – bizonyos jövedelmeknél – a százalékos meghatározás is. Bár utóbbiakat általában a kifizetőnek már tavaly évközben az APEH-hez kellett utalnia, előfordulhat, hogy ez a kötelezettség most a magánszemélyekre hárul. Ilyen eset adódhat például akkor, ha a nem egyéni vállalkozó magánszemély után nem fizették meg a tavaly még havonta 3600 forintra rúgó tételes egészségügyi hozzájárulást, ráadásul ez az ő mulasztása miatt következett be. Most először a 35 százalékos osztalék után is kell ilyen hozzájárulást fizetni. Ugyancsak le kell róni ezt a 11 százalékos adó jellegű kötelezettséget minden olyan az összevont adóalapba tartozó, de 33 százalékos tb-járulékkal nem terhelt jövedelem után, amely vagy nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terhelte adóelőleg-levonási kötelezettség.
Az adóbevallás arra is szolgál, hogy a polgárok nyilatkozzanak különböző dolgokról az adóhatóság felé. A bevallásban az érintetteknek például arról is tájékoztatniuk kell az adóhatóságot, hogy átalányadózást vagy a tételes átalányadózást választották. Közölni kell az esetleges önkéntes pénztári, illetve magán-nyugdíjpénztári tagságot, valamint azt is, hogy hány hektár termőföld van az adózó használatában, ebből mennyi a bérlet, s mekkora bérleti díjat fizet. E nyilatkozatok megtételére az idén egy önálló lap szolgál, amelyet kitöltés után még alá is kell írni. Mint ahogy az egész bevallási nyomtatványt is, azonban – a korábbi évektől eltérően – nem a bevallás utolsó, hanem az első oldalán. Érdemes erre figyelni, mert a bevallás aláírás nélkül érvénytelen, s a szankciók zsebre mennek.