Vételi, eladási döntések, részvényesi szavazások, késhegyre menő viták. A leírás diákszervezetekről szól, ahol az értékpapírpiac ifjú titánjai már “élesben” próbálgatják szárnyaikat. Az iskolában megszerzett elméleti tudásnak nem csak szimulációkon, hanem a való életben történő kipróbálása a fő célja az Egyesült Államok egyetemein alakult befektetési kluboknak. Különösen a pénzügy szakos hallgatók számára jelent kiváló alkalmat ez a tőzsde megismerésére, de más irányultságú diákok számára is értékes tapasztalatokkal járhat az ilyen klubokban való részvétel. A University of Southern Californián (USC) – ezt a tanintézményt az év egyetemének választotta meg a Time és a Princeton Review magazin – két befektetési klub is alakult az elmúlt években. “A nagyobb múltra visszatekintő Tycoon’s International diákszervezet is, alap is egyben – nyilatkozta Ken C. Wong elnök -, az adótörvények szerint pedig egyesülésnek számít.” A kettős struktúra oka a Tycoon’s és a USC égisze alatt működő Marshall School of Business kapcsolatában kereshető. A Marshall a Tycoon’s-t olyan diákszervezetként ismeri el, amelynek célja a hallgatók pénzügyi ismereteinek emelése, s mint ilyennek rendelkezésére bocsátja az infrastruktúráját. Másrészt viszont el is határolódik az alaptól, amennyiben nem vállal felelősséget a lehetséges veszteségekre. A Tycoon’s céljai között ugyanis a tapasztalatok szerzésén túl természetesen a magas hozamok elérése is szerepel, az ebből eredő kockázatoktól azonban a business school távol kívánja magát tartani.
ÖNERŐBŐL. A három éve alapított szervezetnek 40 tagja van, a csoport tevékenységét 6 – “főállásban” diák – tisztviselő irányítja. Az alapot nem támogatta senki, összedobták a pénzt. A minimális belépési összeg mintegy 100 dollár volt. A fő célnak tekintett tapasztalatszerzés jegyében a heti ülések látogatása, az aktív részvétel igen fontos, hiszen a befektetési döntéseket a tagok hozzák. A Tycoon’s mentora (faculty advisor) Larry Harris, az Egyesült Államok egyik leghíresebb professzora.
A tanulmányi háttérnek köszönhetően ezen klubok allokálási döntései az átlagos befektetőkénél lényegesen szofisztikáltabbak. A Tycoon’s például két részre osztotta portfólióját. A befektetési rész a legalább középtávú lekötéseket tartalmazza. A P/E (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) és más pénzügyi mutatók alapján alulárazott részvényeket keresnek, amelyekbe akár több évre szólóan is befektetnek. Például Intel-papírokat vettek két és fél évvel ezelőtt, amikor azok még csak 17-es P/E-értekkel forogtak a piacon, míg mára ez a mutató 70-re ment fel. A kereskedési részbe az igen rövid távú, akár napon belüli üzletkötések számítanak. Ez utóbbi szekció a tagok figyelmének lekötését is szolgálja, hiszen csupán a részvények árfolyamának alakulása többek számára unalmassá válhat, míg az üzletkötések beszámolója pörgőbbé teszi az üléseket.
A portfólió két részére vonatkozó döntések meghozatalának mechanizmusa is eltér egymástól. A befektetési hányad esetében a jelenlévő részvényesek szavazatának többsége szükséges. Minden egyes eladási, illetve vételi döntés egy prezentáción alapul, ilyet a csoport stratégiai elemzőjén kívül bármelyik részvényes is tarthat. Ezzel szemben a kereskedést külön hivatalnok (chief trade officier – CTO) irányítja. A hosszabb távú döntések meghozatalánál tehát minden részvényesre számítanak, ám ez a gyors üzletkötéseket lehetetlenné tenné. Minden részvényes segítheti a CTO munkáját, ám a végső döntést neki kell meghoznia, s felelősséggel is ő tartozik érte.
Az elsősorban részvényekből álló portfólió kockázatának lefedezésére különböző instrumentumokat használnak. Például októberben, amikor a részvényesek aggódtak az nyárfolyamok megingásától, az alap a Nasdaq 100 Trustra szóló put opciók vásárlásával fedezte magát. (Alapvetően kétféle opciót kell megkülönböztetni. A call opció egy bizonyos termék vásárlásának jogát jelenti egy meghatározott áron, egy meghatározott időpontban, illetve időszak alatt. A put opció hasonló feltételek mellett ezen termék eladásának felel meg. A Nasdaq 100 Trust a Nasdaq 100 indexet alkotó részvényekből áll, így szinte tökéletesen korrelál ezzel az indexszel.) Az adott helyzetben a részvények eladása, majd egy későbbi időpontban történő visszavásárlása jelentős költségekkel járt volna, amit ezen az úton igyekeztek elkerülni. Bár ez kereskedési döntésnek számít, a portfólió természetére gyakorolt jelentős hatása miatt szintén a részvényesek szavazata volt szükséges az opció megvásárlásához.
ISMERET ÉS HOZAM. Az alap teljesítményét az S&P 500 indexhez hasonlítják, természetesen ennek legyőzése a cél. Erre ebben az évben jó esélyt látnak a Tycoon’s tagjai, bár a két portfólió igen különbözik, hiszen utóbbi lényegesen kockázatosabb, lévén, hogy kevesebb részvényből áll. Persze itt ismét emlékeztetni kell arra, hogy a klub alapvető célja a pénzügyi ismeretek bővítése, s csak másodsorban a minél magasabb hozamok elérése.
A kellemes időtöltés, a csapathoz való tartozás tudata szintén fontos a tagok számára. Egymás jobb megismerése céljából minden évben Mexikóban töltenek egy partikkal és röplabdameccsekkel dúsított hétvégét. Az év többi részében is rendeznek futballmeccseket és összejöveteleket, hogy minél egységesebbé kovácsolódjon a társaság. Ezáltal a bizalom is erősödik egymás iránt, ami a klub tevékenységét elnézve korántsem hasztalan. A Tycoon’s emellett részt vesz a Marshall School of Business életében is. Mint minden diákszervezetnek, saját képviselője van a business school diákönkormányzatában, a hallgatók észrevételeit az iskola vezetése felé tolmácsoló intézményben. Az abban való részvétel nem pusztán formalitás, mert itt a menedzsment ténylegesen meghallja és beépíti a tanulók javaslatait. A legdrágább amerikai magánegyetemen ez persze nem is lehet másként, hiszen az oktatók szerződésének meghosszabbítása nagy mértékben függ a diákok értékelésétől.
Az alapító tervei szerint a Tycoon’s tagjainak a jövőben is igen lényeges szerep jut majd a Marshall életében. Az alap mostani vezetői az egyetem elvégzése után szintén részt akarnak venni a Tycoon’s irányításában. Mint Ken C. Wong elmondta, nagy szükség lenne egy diákok irányította alapra, amely ösztöndíjak formájában támogatná a business school tanulóit. Egyrészt az alap menedzselésével a diákok jobban megismerkedhetnek az amerikai értékpapírpiaccal, másrészt a pályázatok révén értékes lehetőségek tárulnának fel a diákok előtt. Így a Marshall School of Business hírneve tovább erősödne.
KEN C. WONG Hongkongban született, később Angliában és Szaúd-Arábiában is töltött egy-egy évet, mígnem 12 évvel ezelőtt családjával az Egyesült Államokba költözött. A Marshall School of Business pénzügy szakos hallgatója talán az egyetem legelfoglaltabb diákja. A Tycoon’s alapítója tavaly a vezérigazgatói, az idén pedig az elnöki tisztséget tölti be, miután a mindennapi tevékenységekben már nem tud részt venni. A diákönkormányzat öt vezető tisztségviselőjének egyike. Ezen tevékenységek mellett reggel fél hattól délután fél kettőig egy kockázatitőke-társaságnál dolgozik. Minimális szabadidejét a San Franciscóban elő barátnőjével tölti.
A kereskedést külön hivatalnok irányítja, de a hosszú távú döntések meghozatalánál minden tagra számítanak.