Gyakorlatilag már csak a december 20-ára összehívott éves rendes közgyűlés jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) megtörténjen a vagyonfelosztás, miután a múlt hét közepén a tőzsdetanács jóváhagyta az erről szóló két javaslattervezetet. Ezen alapszabálybeli módosítás előfeltételéül szolgál a tőzsde részvénytársasággá alakításának, de mint Dunavölgyi Mária, a tőzsde ügyvezetője a Figyelőnek elmondta, mindazt megtették e téren, ami a jelenleg hatályos szabályozás szerint lehetséges. Így ha a közgyűlés elfogadja a vagyonfelosztási javaslatok valamelyikét, akkor is csak a Pénzügyminisztériumban Pacsi Zoltán vezetésével most készülő új tőkepiaci szabályozás életbelépése után lehet továbbhaladni az átalakulással.
A vagyonfelosztás előkészítésekor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kifogást emelt a bankot érintő részesedés tekintetében. A vagyonfelosztásnál ugyanis olyan számítási módszert használtak, amely egyfelől az alapításkor bevitt vagyont veszi alapul, másfelől pedig – 1997 januárjától – a forgalomarányosan befizetett tagdíjak alapján jár a tőzsdetag cégeknek. Ez utóbbit kifogásolta a jegybank, mondván: nem volt célja kereskedni, így elkülönítve kellene kezelni az MNB részesedését más brókercégekétől. A tőzsdetanács múlt heti ülésén ezért döntött két változat beterjesztése mellett. A jegybank számára kedvezőbb verzió elfogadása gesztusértékű lenne – igaz, tulajdoni hányada mindenképpen meghaladja a legnagyobb brókercégét. A BÉT mintegy négymilliárd forintos könyv szerinti vagyonából nagyságrendileg 60 és 300 millió forint közötti értékű rész jut a jelenlegi (és az egykori) tőzsdetagoknak. A piaci alapú felértékelésig célszerű százalékos arányokban meghatározni a vagyonrészt, amelynek megléte most még a kereskedési jog előfeltétele lesz. –