Személyesen soha nem találkoztam Csíkhelyi Leventével, mindössze háromszor beszéltem vele telefonon, mégis emlékezetes maradt számomra a vele való kapcsolat – meséli Juricskay Attila, a Nemzeti Sportcsarnok vezetője. “Amikor felhívtam és sürgős határidővel négy bokszzsákot rendeltem tőle, a megbeszélt időpont előtt szállított, s az árból is engedett. Megrendelőt sem kellett küldeni, s készpénzes fizetés helyett megelégedett az átutalással. Ilyennel alig-alig lehet találkozni a mai világban.”
Csíkhelyi Levente a Műegyetem közlekedésmérnöki karára járt, ahol hamar elterjedt róla, hogy barátainak, ismerőseinek vitorlavászonból tengerészzsákokat varr. Így amikor az egyik évfolyamtársa táskájának leszakadt a füle, hozzá fordult. “Készítettem neki marhabőrből egy igényesebb darabot, s ez akkora tetszést aratott, hogy egymás után jöttek a megrendelések. Évfolyamtársammal megláttuk az ebben rejlő üzletet, s kis szériában elkezdtünk bőrtáskákat gyártani” – számol be a kezdetekről Csíkhelyi Levente.
ALAPÍTVÁNYI KÖTŐDÉSEK. Kezdetben maguk házaltak az üzletekben, s néhány helyen át is vették tőlük bizományba az árut. Lendületet adott, hogy Csíkhelyi 1994-ben 150 induló közül első lett az Életpálya Alapítvány pályázatán. Az elnyert 150 ezer forint sem jött rosszul, de az első hellyel járó publicitás talán még többet segített. (Azóta ő is támogatja az alapítványt, s kétszer is tagja volt a bírálóbizottságnak.)
Az ifjú üzletember ott is hagyta az egyetemet, s átnyergelt a Könnyűipari Műszaki Főiskolára. Társa azonban maradt, s mivel a tanulás miatt nem tudott teljes erőbedobással a vállalkozásra koncentrálni, üzletrészét 600 ezer forintért eladta Csíkhelyinek. A jelenlegi társsal, Czollner Gyulával szintén a Műegyetemről ered az ismeretség, érdekes, hogy végül ő ugyancsak máshol szerzett diplomát.
“Már egyetemistaként arról beszélgettünk, hogy sokkal nagyobb esélye van az embernek a boldogulásra, ha kitalál valamit és megpróbál a saját lábára állni, mint öt évi képzés után kezdő mérnöki fizetéssel alkalmazottként elhelyezkedni” – meséli Czollner Gyula. A saját gyártmányok mellett a fiatalemberek mások termékeinek nagy- és kiskereskedelmével is foglalkoznak. A gyártás egyéni vállalkozásban, Old Sailor márkanéven történik, a forgalmazásra pedig megalakították a Törökbálint Kft.-t.
Kínálatukban mintegy 170 féle termék szerepel, s ez közel 100 millió forintos forgalmat eredményez. A törökbálinti Cora áruházban üzletet is működtetnek, de különböző vásárokon – például a Mesterségek ünnepén – és fesztiválokon is megjelennek. S nemcsak Magyarországon, hanem például a híres hannoveri INFA seregszemlén vagy vásáron. Nagyobb cégeknek – Ericsson, Chio Chips, Aranypók – is szállítanak, s nem utolsósorban a Cora franciaországi központja is a megbízóik közé tartozik. A termékekre adott öt év garancia is erősíti a cég iránti bizalmat.
“Természetesen elsődlegesen a profit vezérel, de a vágy is, hogy olyat alkosson az ember, amire büszke lehet” – vallja Csíkhelyi Levente, aki az üzlet építését sportnak tekinti. Szeret hazardírozni, bár szerinte ez most már nem veszélyezteti a megélhetését.
ÉLRE VÁGYNAK. Megítélése szerint cégük a marhabőr táskák forgalmazása terén Magyarországon a második helyen áll, céljuk persze a piacvezetői pozíció megszerzése. Tervük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után nemzetközi bőrdiszkont-hálózatot építsenek ki. Az biztos, hogy Csíkhelyi Levente mentalitásával nem lesz gond. Ezt egyik partnere, Sáfrány Imre, az Írisz bőrdíszmű üzlet tulajdonosa is igazolja. “Előfordult, hogy egy vevőnk valamelyik táskából kettőt akart vásárolni, de csak eggyel tudtunk szolgálni. Felhívtam Leventét, aki másnap szállított is belőle, de más méretet hozott. A vevőt fél órával későbbre vártuk, mire Levente felpattant a motorjára, kirobogott Törökbálintra, s még időben megérkezett a kívánt darabbal.”
CSÍKHELYI LEVENTE 26 éves, 1993-ban hozta létre egyéni vállalkozását Old Sailor néven, s már a következő esztendőben első helyen végzett az Életpálya Alapítvány országos pályázatán. A Könnyűipari Műszaki Főiskola bőrfeldolgozói szakán 1997-ben diplomázott.
Társával, Czollner Gyulával 1998 februárjában alapította a Törökbálint Kft.-t, közvetlen utána nyitottak üzletet a törökbálinti Corában. Jelenleg mintegy 20 főt foglalkoztatnak.