Magyarország volt az idei díszvendég a frankfuriti nemzetközi könyvvásáron. Az eseménynek a kulturális misszió mellett elsősorban üzleti jelentősége van. A vásár hivatalos magyar honlapja szerint “a világ könyvszakmai pénzáramlásának mintegy kétharmada a frankfurti vásárhoz kapcsolódó üzletkötéseknek köszönhető”. A nagy nemzetközi kiadók promóciós tevékenységében is kitüntetett szerep jut a vásárnak, ilyenkor rengeteg tárgyalást folytatnak, pazar pavilonokat építenek; üzleti stratégiájukból Frankfurt kihagyhatatlan.
A Figyelő által megkérdezett kiadók beszámolója szerint csak később derül ki, mennyire volt eredményes üzletileg a vásár, hiszen közvetlen üzletkötésekben a magyar cégek zöme nem bővelkedett. A nagyobbak szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy minden évben megjelennek, nemcsak az idén, Magyarország díszvendégsége idején. Az állami támogatást ugyan igénybe vették a rendszeres kiállítók is, de ez nekik szinte teljesen elhanyagolható segítséget jelentett.
Az Akadémiai Kiadó, amelynek gondozásában sok, a nemzetközi tudományos élet számára publikált mű jelenik meg, mindig ott van a vásáron. Nem is tehetne másként, hiszen forgalma egyharmadát teszi ki az export, ezért aztán két standdal is jelen volt, egyrészt a tudományos, másrészt a magyar pavilonban. Számukra a részvétellel járó költségek mindenképpen megtérülnek.
Hasonló szempontok vezetik a térképek kiadásával foglalkozó Cartographia Kft.-t is, amely – jogelődjét is figyelembe véve – immár 31 éve mindig ott van Frankfurtban. A vállalkozás forgalmában szintén komoly szerepet játszik az export, sok külföldi partnerrel is a Majna-parti találkozás jelenti a legfontosabb közvetlen kapcsolatot.
A Kossuth Kiadó Rt. számára a néhány helyben kötött megállapodás mellett inkább hosszabb távon lehet üzletileg hasznos a megmutatkozás. A kormányzat anyagi részvállalása a költségekből számukra sem jelentett számottevő segítséget, anélkül is mentek volna. A legtöbbet CD-romjaiktól remélik, mint amilyen például a magyar nyelvet tanító kiadványuk. Probléma, hogy Nyugat-Európa a frankfurti seregszemlén elsősorban nem venni szeretne kiadói jogokat, hanem eladni. Ez a legtöbb hazai kiadónak persze nem kedvez.
Kedvez viszont azoknak a vállalkozásoknak, amelyek profiljában jelentős szerepet játszik a nyugat-európai művek magyar változatának megjelentetése. Ilyen például a Gulliver Könyvkiadó Kft., amely több tucat tárgyalást bonyolított le a rendezvény egy hete alatt. Ezek eredményeként több üzletet is kötöttek, ám exportálniuk nem sikerült, kivétel nélkül ők voltak a vevők, így a szerződések megítéléséhez meg kell várni a majdani hazai forgalmazás alakulását.
Kétségtelen, hogy a díszvendégség, s hogy ennek kapcsán a figyelem középpontjába kerültünk – no meg a rendezvényhez kapcsolt kormányzati támogatás – szépirodalmunknak jelentette a legtöbbet. Az irodalom e válfaját publikáló Magvető Kiadó rengeteg kötettel volt jelen, de konkrét üzletük nem született. Különleges a helyzetük annyiban, hogy sok szerzőjük saját maga kezeli a szerzői jogokat. Ennek ellenére ők is fontosnak tartják a részvételt ezen a presztízs eseményen.
A Babits Kiadó Rt. albummal, évkönyvvel készült külön erre az alkalomra. A cégnél úgy gondolják, jó volt a hírverés, jól jött a kormányzati támogatás, de e nélkül is kimentek volna.
A kisebb kiadók számára viszont nélkülözhetetlen volt a kormányzati segítség. A Nap Kiadó, amely például német nyelvű Németh László-kötettel is jelen volt, támogatás nélkül nem lett volna képes erre. A debreceni Csokonai Kiadó pedig 12 könyvvel képviseltette magát, amelyek mindegyike pályázat útján elnyert támogatással készült.