TŐZSDEI CÉGEK KAPCSOLATA A BEFEKTETŐKKEL – Kettőn áll a vásár

Felmérésünk szerint óriásiak a különbségek egyes tőzsdei cégek kapcsolattartóinak elérhetősége, felkészültsége, nyitottsága és készségessége között.

A fejlett tőkepiacokon nemzetközi szervezete, szakirodalma, saját folyóirata, és általánosan alkalmazott ajánlásai vannak a befektetői kapcsolattartásnak (investors relations – IR). A magyar piac nem kielégítő érettségét jól mutatja, hogy nálunk egyelőre alapvető problémák vannak sok kisebb-nagyobb, a tőzsdén működő társaságnál is. E cégeknek és vezetőiknek gyakran kényelmetlen kötelességként jelenik meg a tőkepiaci nagybefektetők, s még inkább az elemző szakértők számára elengedhetetlen rendszeres kapcsolattartás. Ott, ahol a felső vezetés tudatában van e terület kiemelt fontosságának, általában nincsen gond, ám akadnak cégek, amelyek esetében jócskán elégedetlenek az elemzők a befektetési kapcsolattartással.

Néhány vállalatnál még kapcsolattartó személyt sem jelölnek ki; ennél gyakoribb probléma, hogy a kijelölt embereket, például a pénzügyi igazgatókat nagyon nehéz elérni. Amennyiben mégis hozzá lehet férkőzni a kommunikációval megbízott – ez esetben általában alacsonyabb beosztású – személyekhez, akkor rendszerint igen kevés lényeges információt tudnak szolgáltatni cégükről. Nem ritkán a marketingosztály nem igazán beavatott munkatársaira bízzák “a piaci elemzők siserehadának lerázását”. A Figyelő felmérése szerint a kapcsolattartás tekintetében gyengén muzsikáló vállalatok között “előkelő” helyen álla Rába, a Graboplast és a Fotex.

Az A kategóriás Démász kivételével igen rossz osztályzatot kaptak az áramszolgáltató társaságok is. Mint Boross Norbert, a nem túl jó minősítést elérő Elmű Rt. kommunikációs és vállalatfejlesztési igazgatója mondja, észrevették a piaci kihívást, és éppen október elsejével állt fel a befektetői iroda. Ezzel egy időben kimondottan a tőkepiaci szakembereknek szóló hírlevél is indult, illetve az internetre is kilépett a társaság.

Az összeállításban részt vevő brókercégek elemzőinek konszenzusos megítélése szerint a tőzsdei szempontból fontosabb cégek közül a Rábának a leggyengébb az IR munkája.

A legalacsonyabb pontszámot a nyitottság vizsgálatánál kapta a cég. A pontszámok és a gyakorlati tapasztalatok tanulsága szerint nem elsősorban a jó szándék hiányzik, hisz’ a megfelelő kapcsolatok szükségességét már itt is felismerték, történtek biztató lépések. Ám – amint az egyik, felmérésben részt vevő elemző mondja – a Rábánál nem jól kommentálják a híreket, kapcsolattartók pedig nem látják át kellően a társaság ügyeit, ami egyebek mellett a vállalat “szocialista” struktúrájából is adódik. Az is komoly gyakorlati gond, hogy a Rábánál sok esetben nem tudja a kérdezett, mi az, amit elmondhat, illetve amiről hallgatnia kell.

A legnagyobb vállalatok háza táján sincsen minden rendben. A piacon az egyik legfontosabb cég, a Mol például az egyik legnehezebben szóra bírható társaságok közé tartozik. Az elérhetőség szempontjából több osztályozó cég csupán 5-6 pontot adott a Mol befektetői irodájának, ahol nagyon sok esetben csak az üzenetrögzítő fogadja az érdeklődő szakmabeli közönséget. A nehéz elérhetőség miatt így az összpontszám sem lehet túl jó, bár a felkészültséggel nincs igazán gond az olajtársaságnál.

Sokkal jobb a helyzet a második helyezett TVK-nál, amelynek befektetői kapcsolatait igen jóra értékelték a megkérdezett szakemberek. Mint Ortutay Zsuzsától, a TVK befektetői kapcsolati irodájának vezetőjétől megtudtuk, korábban az a szerinte alaptalan vád érte őket, hogy bennfentes információ szivárgott ki az irodáról. A június elejétől ebben a beosztásban dolgozó Ortutay Zsuzsa azt tűzte ki, hogy mindenki ugyanahhoz az információhoz juthasson hozzá. Kérdésünkre elismerte, hogy ez a politika csökkentheti a kijutó információ mennyiségét, ám hozzátette, hogy negyedévente a gyorsjelentések kapcsán rendszeresen szerveznek elemzői találkozókat, sőt novemberben road showra is készül a TVK.

Szintén üdítő színfoltként említhető a New York-i tőzsdén is szereplő Matáv, ahol meglehetősen professzionálisan kezelik a befektetői kapcsolatok kérdését. A távközlési cég tavaly több mint 100 befektetői találkozót szervezett, amelyen éppen 365 befektetővel és szakértővel osztották meg információikat. Mint Hülvely Krisztina, a befektetési kapcsolati iroda vezetője elmondta, hetente akár 5-6 találkozót is szerveznek, és évente két alkalommal nemzetközi befektetői kapcsolatépítő road shown vesznek részt. Emellett a Matáv jelen van a regionális, illetve a távközlési befektetési konferenciákon is.

A Figyelő által készített értékelésben egyértelműen a Matáv végzett a legelőkelőbb helyen. Ennek hátterében, a fentiek mellett, a stratégiai befektetők, főként az Ameritech tapasztalatai, valamint az amerikai tőkepiaci előírásoknak is megfelelő IR szabályok játszanak szerepet – tette hozzá Hülvely Krisztina. Az 1997 őszi kibocsátás előtt közel egy évig készült erre a feladatra a cég, a befektetői iroda alkalmazottait pedig nem csupán szakirodalommal látta el az Ameritech, de az irodavezető amerikai IR tanfolyamon is részt vett.

A magyar tőkepiac egyik legfrissebb szereplője, az Antenna Hungária (AH) Rt. február óta van a nyilvános piacon, ám a cégnél a tavaly őszi vezetőváltás óta nagy hangsúlyt kap a befektetőkkel és a médiával kialakított jó kapcsolat. Ezt mutatja többek közt, hogy a vezetés tagjaként tevékenykedik Bielek Péter, az Antenna befektetői és külkapcsolatok igazgatója (aki egyébiránt a Budapesti Értéktőzsde marketing főosztályának vezetője is volt). Szerinte nem könnyű ugyan, de egy tőzsdére lépő cégnek tudomásul kell vennie, hogy a korábbinál többen és mélyebben látnak bele a cég ügyeibe. Ugyanakkor a tőkepiaci szakemberekkel kialakított kapcsolat arra is lehetőséget ad, hogy a cég vezetése is tanuljon a hozzájuk intézett kérdésekből. Végső soron az is hasznos, hogy az elemzők minduntalan összehasonlítják az Antennát a hasonló adottságú régióbeli vállalatokkal. Persze akadtak nehezen kezelhető problémák is. Például a magyar piac szereplői az új 1800-as mobilszolgáltatóban 20 százalékkal részesedő Antennától várták, hogy a cég üzleti tervéről információval szolgáljon. Bielek Péter szerint nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a tájékoztatás kötelezettsége ellenére nem egyszer meg kellett szűrniük a zárt társaságként működő, akkor még alakulóban lévő mobilszolgáltatóról kiadható információt, főként azokat, amelyek az üzleti tervre vonatkoztak.