Októberben már biztosan nem kapja meg Oroszország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által júliusban megnyitott 4,5 milliárd dolláros hitelkeret második, 640 millió dolláros részletét, de az sem biztos, hogy novemberben sor kerül a folyósításra – jelentette ki az IMF külkapcsolatokért felelős vezetője. Thomas Dawson elmondta: a valutaalap továbbra is arra a jelentésre vár, amelyet a PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló cég készít az orosz jegybank külföldi leányvállalatainak tevékenységéről.
A jelentésnek azt kell tisztáznia, részt vettek-e ezek a még a szovjet időkben létrehozott pénzintézetek a korábbi IMF-hitelek nem rendeltetésszerű felhasználásában vagy egyéb olyan akcióban, amely nem egyeztethető össze az alap hitelezési politikájával. Arról nem beszélt Dawson, hogy az esedékes részlet átutalása mennyiben függ majd a jelentés tartalmától, megerősítette viszont, hogy a későbbi kölcsönök feltételeként az IMF a leányvállalatok eladását várja a jegybanktól, s erről már folynak is a tárgyalások.
E feltételt eredetileg a hét gazdasági nagyhatalom (G-7) pénzügyminiszterei szabták meg legutóbbi tanácskozásukon a további IMF-hitelnyújtás jóváhagyásához. Kikötötték ezenfelül azt is, hogy az orosz kormánynak és a jegybanknak teljesen átláthatóvá kell tennie a fiskális és monetáris műveleteket, máskülönben Moszkva nem számíthat új kölcsönökre. A Borisz Jelcin elnök megbízottjaként a G-7-tel való kapcsolattartásért felelős Alekszandr Livsic a minap Drezdában tárgyalt a hetek képviselőivel, s úgy nyilatkozott, hogy a másik fél “egészen elfogadható” feltételeket szabott, amelyeket Moszkva kész és képes teljesíteni.
Újabban az orosz hadsereg csecsenföldi hadműveletei is veszélyeztetik az IMF-hitelt. Vlagyimir Putyin kormányfő leszögezte ugyan, hogy az akciókhoz nem használnak föl IMF-pénzeket, Michel Camdessus, a pénzintézet vezérigazgatója azonban arra figyelmeztetett, hogy ha a katonai kiadások miatt számottevően romlik a költségvetés helyzete, kénytelenek lesznek felfüggeszteni Oroszország támogatását. Hozzátette mindazonáltal, hogy Moszkva tudatában van ennek, hogy az IMF pillanatnyilag elégedett a makrogazdasági és monetáris folyamatokkal.
A 640 millió dolláros részlettel kapcsolatban Camdessus lakonikusan csak annyit mondott, hogy nincs megszabott határidő, a folyósítás csupán azon múlik, hogy az orosz fél teljesítse a feltételeket. Ennél borúlátóbban nyilatkozott Oleg Vjugin távozó pénzügyminiszter-helyettes, aki szerint az idén már nem kapják meg a pénzt. Ez azt jelenti, hogy Oroszországnak továbbra is saját erejéből, nagyrészt a jegybanki tartalékok felhasználásával kell törlesztenie az IMF-fel szemben fennálló tartozásait, amit máskülönben az új hitelből szeretett volna megoldani. –
Elképzelhető, hogy ötéves – 1997 januárjában megkezdett – harmadik mandátumának lejárta előtt távozik az IMF vezérigazgatói tisztéből Michel Camdessus. A francia Europe 1 rádiónak adott interjújában nyíltan nem mondta ki ugyan, hogy lemondani készül, de megjegyezte, hogy immár túl jár megbízatási idejének felén, s ez “talán túl sok”. Hozzátette, hogy esetleg fontolóra kell majd vennie a korai távozást, még mielőtt kénytelen volna “koloncnak érezni magát”. Camdessus 1987 óta áll az IMF élén, távozása nem jönne jól Moszkvának, hiszen a vezérigazgató azon kevesek egyike, akik Oroszország iránti külföldi bizalom gyengülése közepette is szilárdan kitartottak amellett, hogy a Nyugatnak nem szabad fölhagynia a támogatással. –
Kaszjanov Budapesten
Budapest vendége volt a múlt héten Mihail Kaszjanov orosz pénzügyminiszter, aki Chikán Attila gazdasági, valamint Járai Zsigmond pénzügyminiszter mellett a pénzmosás elleni küzdelem kapcsán Pintér Sándor belügyminiszterrel is tárgyalt.
Az orosz gazdaság helyzetéről a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában beszámoló Mihail Kaszjanov szerint Oroszország jó ütemben halad a gazdasági stabilizáció megteremtése felé. A központi költségvetést megillető adók beszedését a tervek szerint 75 százalékosra növelik az idén, a gazdaság visszaesését pedig a rubel erőteljes leértékelésével sikerült megállítani. Az export dinamikus emelkedésének köszönhetően a fizetési mérleg masszív aktívummal rendelkezik, a központi költségvetés hiánya pedig vélhetően nem haladja majd meg a GDP 1 százalékát. –