Külföldön eladósodni legális

A törvények szerint nem maradhat titok a hatóságok előtt, ha egy magyar állampolgár vagy Magyarországon hivatalosan bejegyzett cég ingatlant vásárol külföldön. Engedélyt szerezni ugyan nem szükséges, ha valakinek külhonban támad kedve házat vagy lakást venni, ám még az üzlet nyélbeütése előtt bejelentést kell tenni a Magyar Nemzeti Bank devizaszabályozási és engedélyezési főosztályán, bemutatva egyidejűleg a [...]

A törvények szerint nem maradhat titok a hatóságok előtt, ha egy magyar állampolgár vagy Magyarországon hivatalosan bejegyzett cég ingatlant vásárol külföldön. Engedélyt szerezni ugyan nem szükséges, ha valakinek külhonban támad kedve házat vagy lakást venni, ám még az üzlet nyélbeütése előtt bejelentést kell tenni a Magyar Nemzeti Bank devizaszabályozási és engedélyezési főosztályán, bemutatva egyidejűleg a kiszemelt ingatlanról szóló tulajdoni lapot és az adásvételi szerződést. Ezt követően a jegybank igazolást ad ki arról, hogy a bejelentést tudomásul vette. A pecsétes papírra leginkább azért lehet szüksége a magyar vevőnek, mert a vásárláshoz szükséges devizát csak ennek birtokában veheti meg a hazai kereskedelmi bankoknál.

Annak sincsen törvényi akadálya, hogy külhonban adósodjunk el, ha a vételár kiegyenlítése kedvezőbbnek tűnik egy ottani bank hiteléből. A magyar devizahatóságot ez esetben a hitelfelvételről is tájékoztatni kell. S míg az egy évnél hosszabb lejáratú hitelek szerzésekor csak bejelentési kötelezettséget ír elő a törvény, addig a rövidebb futamidejű kölcsönök már a magyar jegybank devizafőosztályának engedélyéhez kötöttek.

Ha valaki külföldi “csapból csordogáló” pénzből törleszti például spanyol vagy floridai nyaralójának az árát, más okból sem kerülheti meg a magyar hatóságokat: a külföldön szerzett jövedelmeket és hiteleket ugyanis a törvény előírásának megfelelően haza kell hozni (repatriálni). Így ha sikerül is hitelhez jutni külföldön, a lakáskölcsön törlesztése elvileg csak úgy oldható meg, hogy az érintett felmentést kér a repatriálás alól a Magyar Nemzeti Banktól.

Efféle devizahatósági jóváhagyásért egyébként eddig nem volt tülekedés: 1996-ban heten, egy évvel később 27-en, tavaly 52-en, az idei esztendőben pedig 64-en kérték és kapták meg az MNB “áldását”. Jegybanki források szerint eddig egyetlen kérelmet sem utasított vissza a szőrösszívűnek tehát nem nevezhető devizaszabályozási és engedélyezési főosztály. A kiadott engedélyek az esetek túlnyomó többségében honfitársaink 30 éves futamidejű jelzáloghiteleihez kapcsolódtak. –