A már-már koalíciós válsággal fenyegető 413 milliárdos csapda megoldására, az agrárium jobb- és baloldali szekértáborainak megnyugtatására szakértők szerint lehetséges kompromisszumként kínálkozik az agrárbéke ürügyén felvetődött reorganizáció (Figyelő, 1999/38. szám). Ha a 250 milliárd forint támogatás mellett megkapná a szakma a Torgyán József által megígért 100 milliárd forintos hitelrendezést (100 százalékos állami garanciával, gyakorlatilag a tartozás állami átvállalásával), az együttesen már 350 milliárdnak felel meg. Emellé még összesen 10 milliárdos újabb kedvezményes hitel is társulna hasonló megoldással a sikeres pályázóknak. S az is valószínű, hogy pár tízmilliárdot a kormánypárt is hajlandó lesz a parlamenti vitán feláldozni a koalíciós béke oltárán. Mindez együtt már erősen közelít a 400 milliárdhoz. A költségvetésnek sem kerülne egyszerre ennyibe, hiszen több évre – akár az uniós csatlakozás utánra – eloszlana az állami fizetési kötelezettség.
A konstrukció lényege, hogy az adós agrárvállalkozó, termelő, életképes fejlesztési tervet dolgozzon ki, amit a konstrukcióba bevont bank hagy jóvá és maga ellenőriz. Az állam azzal, hogy a feltételek teljesítésével magára vállalja a gazdák helyett a visszafizetést, elháríthatja a több százezer csődveszélybe került agrárvállalkozó miatt fenyegető szociális, társadalmi csődöt. –