Hogy reményeink szerint megmentjük bolygónkat, az csupán tevékenységünk mellékterméke – nyilatkozta a Financial Timesnak a New York-i Innovest Strategic Value Advisors vezérigazgatója. Azé a cégé, amely a – Fortune 500-as listáján szereplő – társaságokat szívesen látja el környezeti irányítási tanácsokkal, eközben pedig bizonyos iparágak vállalkozásait vizsgálja: vajon van-e összefüggés tőzsdei árfolyamuk és környezeti teljesítményük között? Mint sietnek leszögezni, nem a környezetvédelem morális súlyát igyekeznek a befektetőkre terhelni, közelítésmódjuk “tisztán” pénzügyi.
A fenti kérdésre kapott válasz pedig eddig valamennyi vizsgálódásuknál egyértelműen igenlő volt. Nagyítójuk alá a villamosenergia-ipart, az olajszektort és a vegyipart vették, kifejezetten olyanokat tehát, amelyek “alaphangon” is nagy kockázatot jelentenek a környezetre. Az Innovest egyébként elsősorban nem azt firtatja, hogy milyen szennyezéssel terheli az illető társaság normál működése során, illetve az úgynevezett haváriák (környezeti balesetek, katasztrófák) alkalmával a külvilágot – bár az általa vizsgált 60 féle környezeti aspektus ilyen kérdéseket is tartalmaz -, hanem arra kíváncsi, milyen a cég környezeti menedzsmentje.
Így például, ha egy vállalat balesetei és így szennyezései gyarapodnak is, az nem feltétlen csorbít a besorolásán. Mivel a pénzügyek döntenek, a kutakodás keretében a költségeket veszik szemügyre, azaz e tekintetben inkább például az esetleges bírság nagysága jön számításba. Ugyanakkor a legnagyobb hangsúly a menedzsment teljesítményén van: miként képes kezelni a környezeti ügyeket? Nos, az átlagosnál jobb kategóriába sorolt cégeknél úgy, hogy például az olajiparban 3-18 százalékponttal múlták felül az átlag alatti környezeti teljesítményű társaságok tőzsdei árfolyamát. A legjobbnak a Royal Dutch Petroleum találtatott, de a vezető cégek között van az Exxon, a környezeti fejlesztésekre a Valdez tankhajó tíz évvel ezelőtti alaszkai katasztrófája óta adó másik nagy olajmulti is.
A vegyiparban – ahol a besoroltak “jobbik” fele az idén tavaszig terjedő egy évben 20 százalékkal mutatott jobb tőzsdei teljesítményt a többiekhez képest – a Du Pont az első. Követői a Dow Chemical és az Ecolab, mely utóbbi rögtön arra a vádra is jó ellenpélda, hogy csak a nagy tőkeerejű vegyipari óriások képesek jó minősítésre (környezettudatos irányításra) és jó tőzsdei szereplésre egyaránt.
Az Innovest tehát nem kevesebbet állít, minthogy a jó környezeti menedzsment alkalmas eszköz lehet arra, hogy a piac többi szereplőjét az illető cég rendre maga mögé utasítsa. Az, hogy a kifejezetten rossz környezeti teljesítmény (a várható perek, büntetések, szennyezés-elhárítási költségek és hasonlók miatt) ronthat a cég pénzügyi eredményességén, közismert rizikó – fogadják el elemzők.
A vállalatok környezeti és pénzügyi teljesítményének összefüggéseit egyébként lassan harminc éve tárgyalja a szakirodalom. Arról már a hetvenes években is napvilágot láttak vizsgálati eredmények, hogy a cégekről szóló környezeti információ közvetlen befolyással van az árfolyamukra. Emellett jó néhány empirikus vizsgálat talált kapcsolatot a szennyezés visszafogása és a jó pénzügyi eredmények között. Legutóbb például az S&P 500-as listáját négy éven át vizsgáló University of Michiganen jutottak arra az eredményre, hogy ha a cég csökkenti szennyezőanyag-kibocsátását, az – az alapanyagok és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása révén – már a beruházást követő évben pozitív változást idéz elő a teljesítményében (az értékesítés, illetve az eszközarányos megtérülésben), áldásos hatása a második évben pedig már a pénzügyi eredményen (a tőkearányos megtérülésen) is kimutatható lesz.
A vizsgálatok többsége megerősíti a fenti összefüggéseket. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy akad olyan felmérés is, amely a megtörtént környezeti fejlesztés nyomán elismeri ugyan a vállalat eredményességének javulását szinte valamennyi fronton, kétségbe vonja viszont, hogy mindez a tőzsdei árfolyamokra is átgyűrűzne.