Nem született megállapodás a jen gyengítése érdekében végrehajtandó összehangolt intervencióról a hét gazdasági nagyhatalom pénzügyi vezetőinek washingtoni értekezletén, ám a hetek a szokásosnál erősebben tudatosították a piacokkal, hogy figyelnek a japán fizetőeszköz alakulására.
Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot tömörítő G-7 közleménye szerint Tokió partnerei osztják az aggodalmat a jen erősödéséből a japán és a világgazdaságra származó potenciális negatív következmények tekintetében.
A kihegyezett megfogalmazás így kisebbfajta verbális intervencióval ér föl, amelynek nyomán arra lehet számítani, hogy ha meg nem is szűnik, mindenesetre gyengül a jen erősödésének irányába ható nyomás a nemzetközi pénzpiacokon. Ráadásul Giuliano Amato olasz pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a közlemény nyitva hagyja a közös beavatkozás lehetőségét. Igaz, másfelől Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, hogy ilyesmiről nem esett szó a tanácskozáson.
Július eleje – a konjunktúra feléledését jelző adatok napvilágra kerülése – óta a jen 14 százalékot erősödött a dollárhoz képest, és Tokiónak nem titkolt célja volt, hogy a mostani találkozón megpróbálja rávenni hat partnerét a gazdasági kibontakozásra nézve kedvezőtlen folyamatot visszafordító intervencióra. Erre azonban már az értekezlet előtt sem látszott sok esély, miután a japán jegybank (BOJ) nyilvánvalóvá tette, hogy a maga részéről nem hajlandó további monetáris könnyítésre; márpedig a G-7 – ha egyáltalán – vélhetőleg csak ennek fejében segített volna. Minthogy a japán kamatok a nullához közeli szinten vannak, a BOJ egyedül a pénzkínálat növelésével járulhatott volna hozzá a jen gyengüléséhez, ezt a megoldást viszont Hajami Maszaru elnök kerek-perec elutasította, s álláspontját Washingtonban is megismételte.
Hogy a hatok mégiscsak késznek mutatkoztak átérezni Tokió aggodalmát, az annak tudható be, hogy a japán kormány vállalta további gazdaságösztönző intézkedések életbe léptetését.
A hetek tanácskozásán megállapodás született arról is, hogy az ázsiai válsághoz hasonló krízisek megismétlődését elkerülendő új fórumot állítanak föl G-20 néven. Ez olyan informális megbeszélésekhez nyújt majd keretet, amelyek a globális pénzügyi rendszer bármely pontján lappangó kockázatok feltárását és közömbösítését célozzák. A fórumot hivatalosan december elején hozzák létre Berlinben, elnöke az első két évben Paul Martin kanadai pénzügyminiszter lesz. –