Érje el az egymillió hektárt az őszi búza vetésterülete a mostani 744 ezer hektárral szemben – ez a célja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM), mint azt személyesen Torgyán József jelentette be a minap. Ehhez napokon belül meg kell jelennie annak a miniszteri rendeletnek, amellyel a gazdák összesen 50 ezer tonna jó minőségű fémzárolt vetőmaghoz juthatnak. A kedvezmény nem ingyen magot jelentene, a szaktárca részben vagy egészben a vásárláshoz felvett hitel kamattámogatását, illetve a csávázási költséget vállalná át. A termelő közvetlenül nem is venne fel kölcsönt, ezt a vetőmag-forgalmazó, kereskedő társaságok tehetnék, és a termesztés eredményeként a búza eladási árából törlesztenék a gazdák.
A konstrukció nagyon csábító, de kérdéses, mire lesz elég. A félszázezer tonna vetőmag-búzából ugyanis legfeljebb kétszázezer hektárt lehetne bevetni, ennyi hibádzik a szokásos – és ismét elérendő – egymillió hektáros értékhez. Ki részesülhet majd a pénzszűkével küzdő agráriumban a csábító kedvezményből? Tekintve, hogy a búzatermelés mintegy felét a kisüzemek, a másikat a nagygazdaságok adják, elvileg akár egyenlő eséllyel is indulhatnának, de ahogyan a 20 hektár alatti kistermelőket a termelési támogatások terén kedvezményezi a tárca, szakértők szerint elképzelhető, hogy ez alkalommal szintén az egyéni gazdák pályázhatnak jobb helyzetből. “A katasztrófa sújtotta területen gazdálkodók lesznek az elsők, akik részesülhetnek a vetőmag-vásárlási kedvezményből” – állítja Jakab István, a szakmai előkészítésbe bevont Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. E régiókban nem lesz megkülönböztetés. Rajtuk kívül az részesülhet, akinek e nélkül esélye sem maradna a minőségi árutermelésben való részvételre.
Saxon Attila, a főleg nagygazdaságokat integráló, vetőmag forgalmazással is foglakozó bábolnai IKR Rt. vezérigazgatója szerint, ha egy-két héten belül megjelenik a rendelet, még nem lesz késő. Szükség is lenne rá, hogy a gazdaságok jó minőségű vetőmagot vessenek és ne a “szemetet” szórják a földbe. Ezért talán a kereskedelmi cégek, maga az IKR is hajlandó lenne hitelt felvenni, persze, ha megfelelő állami garancia áll majd a háttérben.
A termelők maguk is üdvözlik, és már türelmetlenül várják, hogy esetleg részesülhessenek a kedvezményben, hiszen az őszi vetésekhez szükséges vetőmagot, műtrágyát meg kellene rendelni, a talaj-előkészítést el kellene kezdeni. Sok gazdaságban azonban erre sincs pénz. Az ez évre felvett termelési hitelek esedékes visszafizetése ugyanennyire aggasztja a gazdákat. Ezeknek a kölcsönöknek az esetleges átütemezése, a hozzájuk kapcsolódó kamattámogatás is ugyanilyen fontos lenne az őszi munkákhoz. Az idei terméseredmények alapján szakmai-politikai okokból valóban érthető Torgyán József egymillió hektáros búzatervezete. Az idei – egyes becslések szerint 2,1 millió tonnás, a tárca véleménye szerint 2,547 millió tonnás – búzatermés a hatvanas évek adatait idézi. Kisgazda körökben a nemzet szégyenének tartják, hogy az utóbbi három évtized legrosszabb búzatermését takaríthatták be, pedig a kenyérnek való éppen a frissen földhöz jutottak legfőbb pénzforrása. Jobb híján az egyszerűbb, öregecske gépekkel is termeszthető. Más kérdés, hogy az elmúlt évek hektikus gabonapiacán csak a legfejlettebb technológiával hatékonyan termelők érhettek el számottevő jövedelmet.
Elképzelhető, hogy közvetett állami segítség kell a szabályozott gabonapiac fennmaradásához is, bár erről a vélemények eltérőek. A budapesti áru-, illetve értéktőzsdék esetleges egybeolvadása esetén egyedül is életképes maradna a terménytőzsde – mondta lapunknak Szojka János terménypiaci üzletkötő. Úgy véli, e speciális piac létjogosultságát az eltelt néhány hét alatt tapasztalt – az előző félévhez képest nagyobb – forgalom növekedés bizonyítja. Az első félévben a Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonaszekciója valóban jobb teljesítményt mutatott mint tavaly ugyan ebben az időszakban. Ám a két évvel ezelőtti szintet csak megközelíti. A legtöbben elismerik a terménytőzsde fontosságát, az ország gazdasági adottságai miatt is.
Bár az FVM nyíltan soha nem mondta ki, de többször is érzékeltette, az országnak szüksége lenne jól működő árszabályozó szerepet is betöltő gabonatőzsdére. Ezt viszont csak úgy lehet kialakítani, ha a termelők a parkettre viszik a gabonát. –