Nem nyilatkozunk – érdeklődésünkre ezt a tőzsdei cégtől szokatlan választ kaptuk a győri társaságnál. A tapétát, szőnyegpadlót, parkettát és linóleumot előállító Graboplast Rt., amely két évvel ezelőtt még a külföldi befektetők egyik kedvence volt a magyar tőzsdén, amellett hogy az orosz válság következtében piacainak jelentős részét elveszítette, befektetőinek bizalmát is eljátszotta néhány nagy kockázatú pénzügyi tranzakcióval.
Az elmúlt héten azonban újra megélénkült a “tapétapapír” piaca, szerdán – a börze legnagyobb forgalmú részvényeként – több mint 1,5 milliárd forintnyi papír forgott, miközben árfolyama 7,5 százalékkal emelkedett. Mi lehet a háttérben? Spekuláció, felvásárlás, vagy netán újra bizonyítani tudja szakmai hozzáértését a Graboplastot 1992-ben már csődhelyzetből kimentő menedzsment. Érdekes kérdések ezek a napokon belül nyilvánosságra kerülő gyorsjelentés előtt.
SIKERESNEK TŰNŐ AKVIZÍCIÓK. Tavaly nyár elejéig úgy tűnt, hogy a Graboplast sikeresen tudja integrálni az újabb és újabb kibocsátások eredményeképpen befolyó pénzből felvásárolt – az anyavállalattal azonos profilú – cégeket. Ezt a piac jóval 10 000 forint feletti árfolyammal honorálta. Sok elemzőnek az volt a véleménye, hogy a menedzsment a szinergiák kihasználásának és az akvizíciók útján történő növekedésnek tankönyvekből ismert klasszikus útján jár. (Megjegyzendő, hogy ezzel a magyar tőkepiacon eléggé egyedül voltak, a legtöbb magyar cég mindmáig nem szívesen él a tőzsdei kibocsátások adta tőkebevonás lehetőségével.) A problémák a menedzsment kockázati tőketársaságot ambicionáló terveivel kezdődtek. Nem aratott tetszést a befektetők és az elemzők körében, amikor az 1997. nyári alaptőke-emelésből befolyt összeg egy jelentős részét a társaság vezetése a privatizáció alatt álló Rába Vagon- és Gépgyár részvényeibe fektette. Különösen, hogy rövidesen kiderült: a két cég között semmilyen együttműködés nincsen, az egyetlen közös pontot Győr városa jelenti. Ez a tranzakció méltán keltett megütközést a Graboplast Rt. pénzügyi befektetőinek körében, hiszen egy iparvállalattól nem azt várják, hogy profilidegen tőzsdei cégekbe fektesse az általuk összeadott pénzt – ezt ők ugyanúgy, sőt valószínűleg nagyobb szakértelemmel meg tudják tenni – hanem azt, hogy piacokat szerezzen, terméket fejlesszen alaptevékenységének nyereségességét növelje.
AZ OROSZ PIAC VÁLSÁGA. A Graboplastnak tavaly nyár óta ez utóbbival sem volt szerencséje. Termékeinek jelentős része ugyanis az orosz piacra készült. Annak összeomlása pedig egyrészt az export-árbevétel jelentős – az idei első negyedévben a bázishoz képest 26,7 százalékos, ezen belül a kelet-európai export esetében 50 százalékos – visszaesését okozta másrészt az árverseny miatt a fedezeti szint csökkenését. Az árbevételen belül nőtt ugyan a belföldi forgalom részaránya, de a bázishoz képest e téren is 21,4 százalékos csökkenést kellett a Grabo-csoportnak elszenvednie. Ez utóbbit a cégvezetés a hazai fizetőképes kereslet átstrukturálódásával és a kedvezőtlen időjárással magyarázta. Ugyanakkor csak az árbevétel csökkenésénél kisebb mértékben sikerült lefaragni a közvetett és közvetlen költségeket. Mindezek következtében az első negyedévet üzemi szinten 61 millió forintos veszteséggel zárta a győri cég, szemben a tavalyi 212 millió forintos nyereséggel. Szintén veszteséget, 65 millió forintos mínuszt “hozott” a társaság pénzügyi tevékenysége is, pedig ez a terület korábban jelentős mértékben járult hozzá az eredményhez.
Egyes megfigyelők szerint az itt korábban elért sikerek táplálta elbizakodottság vezetett a tavaly őszi – elemzők által spekulatívnak minősített – pénzügyi műveletekhez, amelyek a LaSalle brókerház csődje miatt 2, a sikertelen határidős devizaügyletek pedig további másfél milliárdnyi értékpapír elvesztésével jártak.
Az idei évben ehhez hasonló veszteség talán már nem várható, mivel az első negyedév során a Grabo vezetése a megmaradt állampapírokat a hitelállomány 3,8 milliárd forintról 1,3 milliárdra való csökkentésére használta fel. Ez talán a korábbi üzletpolitika konzervatív irányú módosulását is jelenti.
Lépéseket tett a menedzsment új piacok megszerzése, az értékesítés, illetve a hatékonyság növelése érdekében is az első negyedévben. Ez utóbbi a társaság közleménye szerint a létszámcsökkenésen túl – ami a negyedik negyedéves elbocsátások után újabb 188 főt érintett, a dolgozók 5,5 százalékát – a csoporton belüli irányítási rendszer korszerűsítését, a lakásbelsőt előállító tagvállalatok kereskedelmének és a termékfejlesztésnek az újonnan létrehozott Graboplast Holdingba integrálását, végül korszerűbb kereskedelmi és marketingtevékenységek meghonosítását jelenti. A piacbővítés reményében 100 millió forintos beruházással raktárbázist hoztak létre Lengyelországban, az a második negyedévben kezdte meg működését.
VESZTESÉGES ELSŐ NEGYEDÉV. Nem volt sikeres az első negyedévben a nagy reményekkel várt tatabányai szélespadló-gyártás sem, műszaki problémák miatt csak alacsony kapacitással folyt a termelés az üzemben. A beszámolók szerint a második negyedévben sikerült az elvárt szintű kapacitáskihasználtságot elérni.
A társaság első negyedéves eredményét a rendkívüli bevételek és kiadások 90 milliós negatív egyenlege tovább rontotta, így az első negyedév adózás előtti eredménye mínusz 216 millió forint lett.
Számíthatunk-e a második negyedévre, illetve az első félévre pozitív eredményre, vajon sikeresnek bizonyul-e az átszervezés és a menedzsment új piacok megszerzésére irányuló törekvése?
Nándorfi György, a CA IB Rt. elemzője szerint az idei év már mindenképpen “elveszett”, bár a második és a harmadik negyedév korábban hagyományosan jó szokott lenni a Graboplastnál. Az elemző 1999-re összesen 500 millió forint körüli adózott eredményre számít. Mint rámutatott, a válság pillanatában az orosz piacra készült raktárkészleteket lehetetlen volt más piacokra átirányítani, mivel ezek az “ottani ízlésnek” megfelelően készültek, de a Grabo-csoport gyáraiban alkalmazott modern technológia lehetővé teszi a design gyors módosítását. Ennek ellenére a társaság jövedelemtermelő képességében csak az orosz piac feltámadása hozhat látványos javulást, mivel a hazai és a nyugat-európai piacokon jelenleg elérhető árrés igen alacsony. Kitörési pont lehet esetleg a termékek nyugati piacokra irányítása, habár az első negyedévben ott is 8 százalékkal csökkent a Grabo értékesítési árbevétele.
PÉNZÜGYI TARTALÉKOK. Jelentős tartalék a cégben a 9,8 százalékos, 1997 őszén 1475 forintos árfolyamon vásárolt Rába-részvénycsomag. Ennek az 1,492 millió darabos pakettnek az értékesítése a mai tőzsdei árakon 1,5 milliárd forintos pénzügyi eredményt hozna. Nem véletlen, hogy a Graboplast-részvények áremelkedésekor rögtön a Rába-csomag értékesítéséről szóló pletykák jelentek meg a piacon. Ezt a hírt azonban sem a Rábánál, sem a Graboplastnál nem erősítették meg. Kérdés az is, hogy mire fordítaná a társaság a részvényeladás nyomán befolyó 3,5 milliárd forintot meghaladó készpénzt? Megfigyelők szerint a jelenlegi piaci helyzetben logikusnak tűnne ennek egy részét osztalékként kifizetni, (ez talán megnyugtatná a részvényeseket afelől, hogy a menedzsment a jövőben nem spekulál a pénzükkel.) Mások a jó likviditási helyzetre hívják fel a figyelmet, s azt a Rába-részvényekben rejlő tartalékok is képesek növelni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy minderről csak találgatások vannak forgalomban.
VÉTÓJOG A MENEDZSEREKNEK. Az azonban biztos, hogy a társaság felső vezetésének tulajdonában lévő, a részvények 11,4 százalékával szavazó – és ezen felül még a 75 százalékos döntést igénylő ügyekben vétójoggal is rendelkező – Manager Invest Kft.-t több alapszabályi előírás is védi az esetleges ellenséges felvásárlással szemben. A 20 százaléknál nagyobb szavazati arányt lehetetlenné tevő előírás persze több befektetői csoport összefogásával “kijátszható”, csakúgy mint a gazdasági társaságokról szóló törvényben (gt) lefektetett 5 százalékosnál nagyobb részesedés szerzés bejelentését előíró kötelezettség. Magyarországon pillanatnyilag is tevékenykedik legalább három olyan pénzügyi befektetői csoport, amelyek nem riad vissza a tőzsdei társaságok irányításában az aktív szerepvállalástól sem, és az sem zárható ki, hogy ilyen lényeges kérdésben ezek átmenetileg összefogjanak.
De felvásárlásnak a fenti, a jelenlegi menedzsment pozícióit maximálisan védő előírásokon túl fundamentális akadályai is vannak. Kérdéses, hogy a Graboplast akár pénzügyi, akár szakmai befektető számára jelenthet-e ideális felvásárlási célpontot. Igaz, hogy a részvény a könyv szerinti eszközérték 40 százalékán forog a parketten. Ám az iparágat pillanatnyilag egész Európában jellemző túltermelési válság körülményei között ezen eszközök piaci értéke is kérdéses. Egy pénzügyi befektető számára pedig ez sem lenne mellékes szempont.
A fentieket mérlegelve arra a következtetésre juthatunk, hogy annak a brókernek lehetett igaza, aki a Grabo-hosszt egyszerűen day trade (napon belüli üzletelés) bajnokságnak minősítette. Az elmúlt héten körülbelül 1 millió darab Graboplast-részvény, azaz a teljes alaptőke 20 százaléka fordult meg a parketten, de amennyiben volt is nettó vevő, az biztos, hogy a forgalom egy nem elhanyagolható részét a napon belül, illetve egy-két napra vásárló spekulánsok ügyletei tették ki. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy péntekre a részvény árfolyama visszaesett a hossz előtti, 1700 forint alatti szintre.
A CA IB elemzője ezen az áron tartásra javasolja a Graboplast papírjait. A részvény P/E (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) értéke az 500 millió forintos éves netto eredménnyel számolva a jelenlegi árakon 16 körüli, ami jóval a piaci átlag felett van. De az előző évinél konzervatívabb pénzügyi politikával, a marketing, az értékesítés és a termékek fejlesztésével a cégcsoport egy-két éven belül ismét nyereségessé tehető – különösen ha az orosz válság keltette piaci hullámmozgások kisimulnak. Nagy kérdés azonban, hogy tanult-e a menedzsment az elmúlt másfél év hibáiból…