Előfordul, hogy “melegebb éghajlatra” küldi az adózó az adóhatóság alkalmazottját, miután megtudja: jelentős tartozása van. De az is megtörtént már, hogy egy építészmérnök nekitámadt az ügyintézőnek. A stílus változó – számol be Pálinkásné Balázs Eszter, az APEH főosztályvezető-helyettese. Olyan személy is van, aki nagy hanggal megy be a hivatalba, majd miután kiderül, hogy ő volt a hibás, lecsendesedve távozik, de persze van, aki ennek ellenére is mérges. Azért is volt már perpatvar, mert a férj és a feleség összecserélte az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, vagy mert a 80 éves öreg bácsi nevét adta fia vállalkozásához, aki viszont elfelejtette az adót megfizetni. Az adófolyószámla ezenkívül még számos egyéb – az adóalanyok egy részében “dührohamot” kiváltó – ok miatt tartalmazhat meglepetést okozó adatokat.
Az adóhatóságot 1988 óta törvény kötelezi arra, hogy évente egyszer értesítse az adózókat az adófolyószámlájuk egyenlegéről, valamint a felszámított késedelmi pótlékról. A korábbi évek szabályozásához képest az idén újdonságot jelent, hogy a túlfizetést mutató folyószámla-egyenlegeket nem küldik ki. Ennek pedig az az oka, hogy igen jelentős az évi egyszeri bevallásra kötelezettek köre, akiknek csak 2000. február 15-éig kell eleget tenni ezen kötelezettségüknek, adóelőleget viszont ebben az évben is kell fizetniük. Ez utóbbi összeg viszont látszólag többletpénzként jelenik meg a számlakivonaton. A korábbi években sokszor megtörtént, hogy ezt visszakérte az adóalany, majd egy ellenőrzés során mindennek hátrányos következményei lettek, mivel az adózó nem tett eleget az előlegfizetési kötelezettségének.
BÚJÓCSKA. Változást jelent az is, hogy más időszakot ölel át a kivonat, mint a korábbi években. Eddig az volt a szokás, hogy az adóhatóság aktuális folyószámlát küldött ki, ami azt jelentette, hogy a naptári évet megelőző év január elsejétől a kiküldést megelőző hét péntekjéig könyvelt adatokat tartalmazta. A hivatalban az idén azonban egy hónapra – július 30-tól augusztus 30-ig – gyakorlatilag leáll a könyvelés. Ennek oka, hogy új folyószámlarendszerre áll át a hivatal. Az áttérés miatt új eljárási rendet kellett kidolgozni, s az az adófolyószámla kivonatok kiküldését is érinti. Emiatt az idei számlakivonat zárónapja 1999. május 31., nem pedig a kiküldést megelőző hét péntekje. Magánszemélyeknél és egyéni vállalkozóknál a június középig bekönyvelt adatokat tartalmazza a folyószámla. Vagyis, ha volt egy 5 milliós visszaigénylése az adózónak május 20-án, de azt az ügyintéző kiválasztotta kiutalás előtti ellenőrzésre, s ez a revízió június 14-ig nem fejeződött be, akkor nincs rajta a számlaegyenlegen ez az összeg.
A korábbi években az értékhatár alattiaknál – magánszemélyek esetén 100 forintnál kisebb, az adószámmal rendelkezőknél pedig 1000 forintnál kisebb tartozás esetén – nem küldtek folyószámla-kivonatot, amennyiben annak készítésekor állt fenn a kis összegű tartozás. Ez évtől viszont csak azok nem kapnak számlakivonatot, akikre 1998. december 31-én igaz a fenti tétel.
A törvény szerint a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat augusztus 31-éig kell tájékoztatni az egyenlegről, míg a társasági adó hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket október 31-ig. Az előbbiek többségének már kiküldte az adóhatóság a számlakivonatot, az utóbbiak esetében viszont csak szeptemberben kezdődik a postázás. Ennek oka, hogy a gazdálkodó szervezetek számlakivonatán rajta lesznek a társasági adóbevallások adatai, azok feldolgozását viszont csak mostanában fejezik be. Így augusztus közepétől fognak hozzá az egyenlegek kiszámításához. Annak köszönhetően, hogy ez évtől a túlfizetést mutató számlakivonatokat nem kell eljuttatni az adózóhoz, radikálisan lecsökken a kiküldendő kivonatok száma: összességében alig lesz több a felénél a tavalyi közel 1,4 millió darabnak.
Minden olyan adószámmal rendelkező vállalkozás kap tehát kivonatot, amelynek legalább egy adónemben a tartozása meghaladja az 1000 forintot, illetve magánszemély esetén a 100 forintot.
CSAK SEMMI PÁNIK. Ha soknak is tűnik a tartozás az első pillanatban, nem kell azonnal kétségbe esni – tanácsolja az APEH főosztályvezető-helyettese. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén ugyanis a legtöbbször nem kell ténylegesen fizetni, csupán arról van szó, hogy valami hiba történt. Az még a kisebbik probléma, ha ugyan saját adószámára, illetve saját adóazonosító jelével fizetett az adózó, csak éppen rossz adónemre, tehát például áfa helyett az szja bevételi számlára. Ez esetben annyival megússza az érintett, hogy vesz egy alig több mint száz forintba kerülő átvezetési bizonylatot, s ezen kéri az adóhatóságtól az egyik adónemről a másikra történő átvezetést. Ilyenkor nincs késedelmi pótlék, mert 1990 óta összevont napi pótlékolás van érvényben.
Az már lényegesen bonyolultabb eset, ha fizetett az adózó, de valamiért nem a saját adószámára. Ilyenkor ugyanis az adóhatóság csak a másik számlatulajdonos engedélyével veheti le a szóban forgó összeget. S a korábbi években ezekben az esetekben elég gyakran előfordult, hogy a tévedés ellenére a kedvezményezetté vált számlatulajdonos nem járult hozzá a leemeléshez.
Nem ritka eset az sem, hogy ugyan teljesítette befizetési kötelezettségét az adózó, csak éppen késedelmesen. Ilyenkor pedig minden esetben a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot kell fizetni.
Gyakran a pénzintézet hibája miatt kell az adózónak “magyarázkodni” – állítja az APEH illetékese. Előfordul ugyanis, hogy a bank rossz adószámra küldte az összeget, vagy a beadott átutalási megbízás ellenére nem terhelték meg az ügyfél számláját (vagy jobb esetben későn terhelték meg). Megtörtént eset, hogy a december 20-i társaságiadó-feltöltéssel egy megye majdnem minden vállalkozása késett, mert a pénzintézet későn utalt.
A számlakivonatok egyeztetésekor szokott gyakran kiderülni az is, hogy már régen befejezte vállalkozását az adózó, csak ezt elfelejtette bejelenteni az adóhatóságnak. Olyan eset is volt, hogy a villanyszámlát szja-csekken fizette be az adózó, az szja-t pedig az áramszolgáltatónak utalta. Vagyis nagyon sok oka lehet annak, ha a folyószámla-kivonat tartozást mutat, s egyáltalán nem biztos, hogy az valóban úgy is van. Éppen ezért fontos, hogy az adózó – amennyiben nem ért egyet a számlakivonat tartalmával – 30 napon belül jelentkezzen az adóhatóságnál. Ha ugyanis nem reagál ezen időponton belül az adózó, akkor az abban közölteket tudomásul vettnek minősíti az APEH. S ha az ügyfél nem fizet, egy-két hét türelmi idő után már meg is indítja az adózó ellen a végrehajtási eljárást, ami lehet inkasszó, ingó-, ingatlan-végrehajtás, vagy egyéb módszer is.
Amennyiben az adózó leegyeztette a számlaegyenlegét, s kiderült, hogy valóban tartozást mutat, akkor sem dől össze a világ – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes. Hiszen ilyenkor mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások kérhetnek részletfizetési lehetőséget, sőt a magánszemélyek emellett méltányosságból tőketartozás-elengedésben is részesülhetnek, igaz annak igen szigorú szabályai vannak.