Ki gondolta volna, hogy az évi sok százmillió dolláros autósport üzlet a karcsú Erzsébet híd, vagy a budai vár látványán múlik? Pedig, Bernie Ecclestone, a Forma-1 pápája 1985-ben kinézett az akkori Duna-Intercontinental szálloda elnöki lakosztályából, megragadta a lába előtt pompázó főváros szépsége. “Az üzletember Budapest iránt érzett vonzalma tartósnak bizonyult és az F1 azóta is meghatározó az ország népszerűsítésében” – állítja Berényi János, a Hungaroring Sport Rt. elnöke. A Forma-1-es verseny napjaiban Magyarországra figyel a világ: a Magyar Nagydíj közvetítését ugyanis 200 ország egymilliárd sportrajongója szurkolja végig.
A mogyoródi verseny gyökeret eresztett, állandó helyet szerzett az éves programban. Sőt, a Hungaroring megőrizte közép- és kelet-európai monopóliumát is: a volt szocialista országok közül egyedül nálunk rendeznek ilyen versenyt. Pedig aspiráns akadna bőven. A szlovákiai Pöstyén és a sokkal több látogatót ígérő Moszkva is szeretné megszerezni a rendezési jogot. A közeli Zeltweg (Ausztria) tízéves szünet után kapott ismét lehetőséget. További konkurensnek számít Portugália, Kína, Indonézia, ezekben az országokban F1 versenyekre alkalmas vadonatúj pályák épültek. S akkor még Argentínát nem is említettük, amely Ausztriához hasonlóan visszakerülni szeretne a pixisbe. (Nem a magyarországi rendezést, de a Hungaroringet veszélyezteti az a körülmény, hogy egyes szakértők szerint az Ostffyasszonyfán épült Rábaringet is alkalmassá lehetne tenni Forma-1-es futam lebonyolítására.)
A pályák ilyen erős versenyében nem könnyű a Magyar Nagydíj rendezőjének, a Hungaroring Sport Rt.-nek a helyzete. Egyelőre annyi biztos, hogy a következő két évben is lesz verseny Magyarországon, 2001-ig van érvényben ugyanis a Hungaroring Rt. és a Formula One Administration Ltd. (FOA) közötti jelenlegi, hat évre kötött szerződés.
Ha nem lesz anyagi, műszaki akadálya, s Ecclestone személyes szimpátiája is megmarad Budapest iránt, akkor persze hosszabb távon lehet számolni a magyar futammal. Olyan nüanszok is javíthatják a magyar kormány tárgyalási pozícióját, hogy az Európai Unióban (EU) évek óta “froclizzák” Ecclestone-t, amiért helyzetével visszaélve korlátozza a piaci verseny szabadságát a közvetítési jogok kizárólagos értékesítésével. Mint a fentiekben is kiderült, olyan sok ország jelentkezik a F1 versenyek rendezésére, hogy Ecclestone akár meg is “leckéztethetné” az EU-t, mégsem valószínű, hogy egész Nyugat-Európából kivonulna egy időre a Forma-1.
A májusi kormánydöntés után Deutsch Tamás sportminiszter és Chikán Attila, a gazdasági tárca vezetője így várhatóan a mostani Magyar Nagydíjat követően szeptemberben kezdi meg az érdemi tárgyalásokat Bernie Ecclestone-nal a következő, öt évre szóló szerződésről. A kormány hosszú távú Forma-1-es terveiről előterjesztést is készít az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM). Eszerint már az idén e tárcához csatolná a kormány a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a pályához kapcsolódó tulajdonosi jogokat, egy kézbe téve a tulajdonjogot, a pénzügyi ellenőrzést és a tetemes támogatás folyósítását.
Az állam ugyanis a cél érdekében anyagiakkal is segíti a legpénzesebb autóverseny magyar futamait. Amikor 1985-ben Ecclestone és az akkori közlekedési miniszter, Urbán Lajos aláírásán megszáradt a tinta, a magyar vezetők inkább politikai ügynek – a piacgazdasági nyitás előszelének -, mint jól fizető üzleti vállalkozásnak tekintették a vasfüggönyön túli autós cirkuszt. Magyarországnak akkor nem is volt személyautó-ipara, és a Forma-1-ben érdekelt egyéb világcégek sem nagyon telepedtek még meg nálunk. Pedig a foci világbajnokság és az olimpia mögött a harmadik legnépszerűbb sportrendezvény legfőbb éltetője, hogy ezen cégek reklámküzdelmének színteréül szolgál. Ezek hiányában már eleve kérdéses volt, kifizetődik-e a pályaépítésre, fenntartásra, versenyszervezésre létrehozott magyar vállalkozás, azt viszont kevesen gondolták, hogy a fejlett Nyugat legjövedelmezőbb autós rendezvénye Magyarországon mind a mai napig veszteséges marad. A kiadásokat nem ellensúlyozza a jegyár-bevétel. Tizennégy éves története során így változatlanul – igaz, csökkenő reálértékű – állami támogatással rendezik meg a versenyt. A szubvenció 1997-re mintegy félmilliárd forintra növekedett, akkor viszont nominálértéken évi 10-10 százalékos csökkentést határozott el a kormány. Így a tavalyi 450 millió forintról az idén 405 millió forintra mérséklődött a keret.
A támogatás rendszere is változik. A kormányhatározatnak megfelelően 1999-ben már csak két közvetlen célhoz kapcsolódik: mintegy 65 millió forint szolgálja a beruházást, fejlesztést, a többi pedig – amelyet az ISM utólag fizet a Hungaroringnek – a promóciós és versenyszervezési kiadások fedezését. A szerződés értelmében az állam közvetlen garanciát is vállalt Ecclestone cége, a FOA tetemes, az idén becsülhetően 4,6 millió dolláros jogdíjának a kifizetésére. (A megállapodás értelmében a három évvel ezelőtti 4,4 millió dolláros jogdíjat évente az árfolyamváltozással összhangban 3-5 százalékkal kiigazítják.) A jövőben azonban állami garancia nélkül a Hungaroringnek kell a pénzt kigazdálkodni – tudtuk meg az ISM illetékesétől.
Egyéb hazai támogatót nehéz találni, mert a pályán belül a magyar cégek legtöbbjének elérhetetlenül drága a reklám. (Ott a FOA fenntartja magának a reklámjogokat, de a maga szervezte reklámokból valamelyest már részesedik a Hungaroring Rt. is. A pálya belső oldalán, a célegyenesben elhelyezett hirdetési csomagért, 10-12 tábláért darabonként 1 millió dollárt kell fizetni.) Másrészt továbbra sincs olyan külföldön eléggé ismert magyar termék ahhoz, hogy a tévéközvetítéseken keresztül egymilliárd emberhez eljutva az extra forgalomnövekedés ellensúlyozza a méregdrága reklámköltséget.
A jegyeladás a Hungaroring Rt. legnagyobb bevétele: tavaly 1,3 milliárd forint származott ebből, 1999-re pedig eredetileg 1,8-1,9 milliárd forintot terveztek. (Az állami támogatást leszámítva a jegyértékesítés adja a nagydíj összes bevételeinek 85-90 százalékát.) E három nap alatt évről évre 180-200 ezer ember kíváncsi élőben a Magyar Nagydíjra (tavaly 180 ezren voltak kinn). A látványosság – Japántól az Egyesült Államokig – sok látogatót vonz Magyarországra, az idén azonban a koszovói válság és a Ferrari-, illetve Schumacher-barát olasz, német és osztrák közönség visszalépése miatt attól tartanak a rendezők, hogy jelentősen – egyes becslések szerint akár 10-30 ezer nézővel is – csökkenhet a külföldiek érdeklődése. Július derekán még megbecsülhetetlen, mekkora lesz végül a látogatók száma, hiszen a forgalmazást bizományosi rendszerben végzik. Így pontos adatok híján azt sem tudni, hogy a tavalyinál többre tervezett jegybevételt eléri-e az értékesítést 1996-tól végző Ostermann Forma-1 Kft. Még az is elképzelhető, hogy az idén a nézősereg idevonzásába “besegít” az augusztus 11-i, tehát a versenyt közvetlenül megelőző napfogyatkozás is. A szállodák előrendelése alapján sincs ok a félelemre. A fővárosban 12 szállodát üzemeltető Danubius Hotels-csoport illetékese szerint a rendelkezésre álló helyek mindegyike elkelt a verseny napjaira.
A Hungaroring jegybevétele persze tovább növekedhetne, ha a magyar nézők nagyobb számban keresnék fel a versenyt. Ám a helytől függően a havi minimálbért elérő, de azt akár többszörösen meg is haladó jegyárakat nem képes megfizetni az átlagos hazai F1-rajongó. A magyar néző egyelőre még a Hungaroring olcsóbb rendezvényeit sem látogatja, mint például a júliusban a megtartott GT futamot, amelyen a mindössze 5 ezer forintos árakkal is csupán egy-kétezer fizető néző lézengett a lelátókon. Ezért állandósult az a paradox helyzet, hogy a magyar nemzeti futam nézőinek 90 százaléka külföldi. (Más F1 futamokon a nézőknek csaknem fele a vendéglátó ország polgára.) A hazai látogatók számára ezért kedvezményes Hungaroring F1 Baráti Club-kártyát bocsátottak ki. A konstrukciótól 15-20 ezer további magyar nézőre számítanak az idén a rendezők.
A F1 futamon és a kapcsolódó Forma-3 és a Porsche Cup betétversenyen kívül még alternatív versenyekkel, rendezvényekkel, tesztvezetéssel is hasznosítják a pályát, ezek éves szinten 30-60 millió forintnyi bevételt hoznak. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetséggel együttműködve országos bajnoki futamokat is rendeznek, külföldi minősítő versenyeket is a Hungaroringre hoztak, hogy lekössék a szabad kapacitást. Ez sem könnyű, az autós-motoros megmozdulások idecsábításának korlátot szab, hogy – a kevés honi látogató miatt – a nevesebb versenyek licencdíját nem képes a pálya kitermelni.
Az évről évre változó műszaki, biztonsági követelmények állandó korszerűsítése miatt pedig egyre több a költség. Az elmúlt három esztendőben évente átlagosan 200-400 millió forint beruházást, építést végzett (az idén további 100-120 millió forintnyi fejlesztést hajt végre) a Hungaroring Rt. a szokásos karbantartáson, felújításon túl. Tetézte a kiadásokat tavaly az az 1 millió dolláros büntetés, amelyből 250 ezer dollárt ki is kellett fizetni a rendezőnek, mert a nézők az imádott “Schumi” célba érése után, de még a verseny lezárása előtt berohantak a pályára. Nem volt tehát megfelelő a biztonsági rendszer. Emiatt 2,5 kilométer hosszan minden tribün előtt dupla kerítést emeltek, biztonsági kamera és megerősített, 1650 fős rendőri védelem vigyázza már az idén, hogy ne ismétlődhessen meg az eset. Újabb parkolókat is létesítenek a Hungaroring mentén, a futam két betétversenyének lebonyolításához pedig második depósort építenek. A Hungaroring Sport Rt.-nek tavaly így összesen mintegy 2 milliárd forint bruttó kiadása volt, míg az idén 2,3-2,4 milliárd forint várható, az Ecclestone-cégeknek fizetendő jogdíjjal együtt. Berényi János elnök mindezek ellenére “nullszaldóra” számít. De ez csak a szűkebben vett mérleg, mert ha a Hungaroringnek veszteséges is a Magyar Nagydíj, az ország egésze nyer rajta, hiszen a néhány nap alatt 10-12 milliárd forintos forgalmat hoz a hazai vendéglátóiparnak, szállodáknak, ami után az adóbevétel is milliárdos nagyságrendű (még akkor is, ha a szürkegazdaság is jócskán profitál a versenyből). A szállodai szobák a pálya százkilométeres körzetében, egészen Egerig, Siófokig elkelnek a nagydíj ideje alatt. Berényi sajnálja, hogy Magyarországon nem tudták bevonni a vendéglátóipari vállalkozásokat a F1 finanszírozásába, miközben Ausztriában – ahol fontos volt, hogy Zeltweg visszakapja a verseny rendezési jogát – ez sikerült.
A Magyar Nagydíj jövője is múlhat azon, hogy a Hungaroring Rt. hosszú távon képes-e nyereségessé tenni tevékenységét. De a kormány elhatározása is szilárdnak tűnik: egyre kevesebb pénzt adnak a Forma-1-es versenyre. Sőt – tekintve a vállalkozás sokéves hiányát -, logikusnak tűnne, ha a csaknem 70 százalékban tulajdonos állam átengedné részvényeinek és ezzel együtt a támogatási igény teljesítésének is nagy részét külső befektetőnek. Az ISM-ben készülő kormány-előterjesztésben helyet is kap a magánosítás, igaz, csak elvileg, mert azt a tárca egyelőre nem tartja időszerűnek. Berényi János szerint nem lenne szerencsés privatizálni a Hungaroringet. A többi Forma-1-es pálya közül sok kifejezetten nemzeti, tartományi tulajdonban van, mert a turisztikai bevételek fejében a kormányok szívügye, hogy birtokukban tartsák azokat. Berényi nem győzi eleget hangsúlyozni, hogy makrogazdasági szinten Magyarországon is nyereséges üzlet a Forma-1. Egyetlen helyen sem fordult elő, hogy külföldi kézbe adták volna a pályát, márpedig itthon lasszóval sem lehetne fogni ehhez tőkeerős magyar befektetőt. A sporttárca illetékese is elismeri, hogy a magánosítási elképzelést éppen ez teszi távlativá és elvivé.
A várt mintegy 200 ezer nézőt, aki ellátogat az idén már négynaposra duzzadt autósparádéra – augusztus 12-én, a Forma 3000-es betétverseny időmérő edzéseivel kezdődik és 15-én, az F1-es torpedók ádáz csatájával zárul a rendezvénysorozat – azonban mindez nem érdekli. Sokkal inkább foglalkoztatja az, hogy Schumi törött lába meggyógyul-e a mogyoródi futamig.