Nem kell azonnal elájulni, ha a “tisztelt járulékfizetőt” arról értesíti az adóhivatal járulékigazgatósága, hogy több millió forintos adóssága van. Attól sem kell viszont örömtáncot járni, ha jelentős túlfizetésről tájékoztatják. Az ilyen esetekben ugyanis nem kizárt, hogy “a hiba a feladónál van”. A társadalombiztosítási folyószámlák 80 százaléka valószínűleg rossz adatot tartalmaz. Már csak ezért is volt kénytelen magára vállalni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), hogy miután január óta hozzá tartoznak a nyilvántartások, megpróbálja rendbe tenni a múlt szennyesét. Így az idén mintegy egymillió folyószámla – a járulékfizetőknek sem kis megpróbáltatást jelentő – egyeztetését kell a járulékigazgatóságoknak elvégezniük. “Az adóhatóság új rendszerében februártól visszamenőleg biztosítva lesz a pontos nyilvántartás” – ígéri Walchné Kremlicska Katalin, az APEH főosztályvezetője, hozzátéve, hogy az egyszer már leegyeztetett egyenleget – a korábbi gyakorlattal ellentétben – átvezetik a nyilvántartáson.
HÁROM ÜTEMBEN. Az egyenlegértesítőket három ütemben küldik ki. Az első lépcsőben a “nagy” járulékfizetők kaptak ilyen értesítést – ide azok tartoznak, akik havi vagy negyedéves adóbevallásra kötelezettek. A második körben azok a ma is működő járulékfizetők következnek, akik nem tartoznak az előbbi körbe. Végül a már megszűntek zárják a sort. Közülük a nulla számlaegyenlegűek ezúttal kimaradnak ebből a “megtiszteltetésből”, azok viszont nem, akiknél a nyilvántartás szerint túlfizetése vagy tartozás mutatkozik.
Az egyenlegértesítőre 30 napon belül kell az ügyfélnek reagálnia, mégpedig elsődlegesen írásban; személyesen, azonnali egyeztetésre teljesen fölösleges megjelenni. Ha a járulékfizető 30 napon belül nem tud jelentkezni, akkor természetesen van rá lehetősége, hogy az államigazgatási eljárás szabályai szerint igazolási kérelmet nyújtson be a járulékigazgatósághoz. Ebben közölnie kell, hogy az előírt határidőn belül miért nem tudta teljesíteni a kötelezettségét. Az igazolási kérelem elfogadását fél éven belül kérheti.
A ma is működő mintegy 915 ezer járulékfizető egyenlegének több mint fele – közel 500 ezer – túlfizetéses, vagy nulla egyenleges. “Akinek a kiküldött értesítő szerint túlfizetése van, pontosan ellenőrizze le saját bevallását és befizetéseit – tanácsolja Walchné Kremlicska Katalin -, s csak abban az esetben kérje vissza az összeget, vagy számíttassa be következő havi járulékfizetési kötelezettségébe, ha meggyőződött róla: ténylegesen többet fizetett, mint kellett volna. A visszautalást ugyanis csak akkor teljesítik, ha előtte egy ellenőrzés révén meggyőződtek annak jogosságáról.” Az egyenlegértesítők kiküldése előtt egyébként a járulékigazgatóságok a nagy összegű túlfizetéssel rendelkezők folyószámláját már előzetesen leellenőrzik.
Akiknek a nyilvántartásában teljesen más adatok szerepelnek, mint a számlaegyenlegükön, személyes egyeztetésen kell átesniük, amelynek idejéről írásban értesítik őket. Mivel nagyon sok ügyfélről van szó, az egyeztetések lényegében egész évben folynak. Így nem kell pánikba esni, ha hónapokkal későbbi időpontra kap értesítést az ügyfél.
FIZETNI KELL. Ha az egyeztetés után is tartozást mutat a számlaegyenleg, azt meg kell fizetni. A járulékfizető természetesen minél kisebb összeggel szeretné az államkasszát betömni. Így bizonyára nem azt a lehetőséget választja, hogy a leegyeztetés után minden tartozását – járulék, pótlék, bírság – azonnal megfizeti. Az adózás rendjéről szóló jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint az ügyfél kérhet fizetési könnyítést, vagyis kérvényezheti, hogy járuléktartozását részletekben törleszthesse, illetve fizetési halasztás iránti kérelmet is beadhat a hatósághoz. S amennyiben a fizetési könnyítést megkapja, s a hatóság határozatának megfelelően fizet, akkor a késedelmi pótlék és a bírság egy részét elengedhetik. Ennél is továbbmegy az a törvényjavaslat, amelyről az Országgyűlés lapzártánk után határozott, s amelynek egyik leglényegesebb szabálya, hogy ha az egyeztetési jegyzőkönyv aláírását követő 30 napon belül megfizetik a tőketartozást, akkor a teljes késedelmi pótlékot és bírságot elengedik. E lehetőség ráadásul azokra is vonatkozik, akiknek egyenlegét már a törvény hatályba lépése előtt leegyeztették, illetve azokra, akiknek ugyan tartozást mutatott a számlája, de azt nem vitatták. Duplán jól járnak az új törvénnyel azok, akiknek a járuléktartozása 10 ezer forint alatti. Ezt az összeget, és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlékot és bírságot ugyanis egyáltalán nem kell megfizetni, miközben tb-szolgáltatás jár utána. A pénzügyi kormányzat a hasonló esetekben nem győzi elégszer hangsúlyozni: a kedvezményekkel a járulékfizetők most az egyszer élhetnek csak, mégpedig azért, hogy a folyószámlák 1999. január elseje előtti rendezetlensége egyszer s mindenkorra megszűnjön.
Hogy a járulékfizetők a jövőben jogkövető magatartást tanúsítsanak, egy kormánypárti képviselő – a kormány támogatásával – igen szigorú szabály elfogadását javasolta. Ennek lényege az lett volna, hogy amennyiben a járuléktartozás, a késedelmi pótlék és bírságtartozás elengedését követő 5 éven belül valaki a tb-járulékkal 30 napot meghaladóan késik, akkor meg kell fizetnie a korábban elengedett összegeket, s az ahhoz kapcsolódó járulékos terheket, azaz a késedelmi pótlékot és a mulasztási bírságot is. Módosító javaslatát azonban a képviselő későn, a törvény részletes vitájának lezárását követően nyújtotta be, így kénytelen volt azt visszavonni. Pedig a Pénzügyminisztérium is szívesen látott volna egy ilyen tartalmú szabályt – igaz, annak végrehajtása a járulékigazgatóságok számára csaknem megoldhatatlan feladatot jelentett volna.