Évtizedünk elején a MÁV azért szerződteitett tanácsadó céget a szállításirányítási informatikai rendszer kialakítására, mert a Világbank csak ezzel a feltétellel nyújtott hitelt e fejlesztéshez. Az eset nem egyedülálló, a külföldi hitelek és támogatások – például a Phare-program – jelentős részben hozzájárultak a tanácsadói piac fellendüléséhez. Húzóerőt jelentett a privatizáció is: mind a vállalatok átalakításához, mind értékük megállapításához tanácsadókra volt szükség. Az e körbe sorolható megrendelések a gazdaság fejlődésével fogyatkoznak, az erősödő piaci küzdelem azonban újfajta keresletet támaszt a tanácsadói munka iránt.
A MEGRENDELŐ AZ ÚR. A Lear Corporation Hungary Kft. például pszichológiai területen veszi igénybe tanácsadók szolgáltatásait. “Csak olyan cégek jöhetnek számításba, amelyek hajlandók megismerni bennünket, s együtt dolgozni velünk” – árulja el Steiner László ügyvezető igazgató. “Az évek során kialakítottunk a humán fejlesztésre egy programot, amely a kiválasztást, a bemutatást, a csapatépítést valamint az egyéni fejlesztést egyaránt magában foglalja” – tette hozzá Steiner, aki szerint alapvetően fontos, hogy a csapat elfogadja a cég szemléletét. Hasonlóan kell gondolkodnia annak a tanácsadónak is, aki a Lear Kft.-től akar megbízáshoz jutni, mint ahogy más cégek is elvárják, hogy a tanácsadók mindenben megfeleljenek igényeiknek.
A magyar tanácsadói piac elegendően fejlett már ahhoz, hogy a megbízók itthon is megtalálják a megfelelő partnert, s ne kelljen külföldön keresgélniük. Mint Poór József, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (VTMSZ) elnöke rámutatott, minden fontos nemzetközi tanácsadó cég jelen van már, sokan elsőként ide jöttek be a közép- és kelet-európai országok közül, próbaterepnek tekintve Magyarországot. Ez meggyorsította a fejlődést, ma már e cégek széles körben rendelkeznek ISO minősítéssel, maguk a szakemberek pedig bejegyzett vezetési tanácsadó (Certified Management Consultant, CMC) címmel.
A tanácsadók számára azonban nehézséget jelent, hogy a magyar piac kicsi. A VTMSZ becslése szerint a szövetség tagjainak együttes árbevétele 90 millió euró, azaz 22,5 milliárd forint volt tavaly; ez Hetyey Sándor főtitkár szerint mintegy 60 százalékát teszi ki az összpiacnak. Az egész torta tehát 150 millió euróra tehető. Az összeg eltörpül a legnagyobb európai tanácsadói piac, a brit mellett: az ottani testvérszervezet, a Management Consultancies Association (MCA) tagjai tavaly együttesen 2,7 milliárd font, vagyis – a januárban érvényes 1,4-es euróárfolyamon számolva – 3,8 milliárd euró árbevételre tettek szert, míg az összpiac meghaladta az 5 milliárd fontot (7 milliárd eurót). A díjak is alacsonyabbak nálunk, mint a kontinens nyugati felén: szenior tanácsadók esetében a napi 1000 dolláros díj jónak számít, ez azonban fele-harmada a Nyugat-Európában megszokottnak.
A tevékenységek arányát tekintve is van eltérés a magyar és a fejlett brit piac között (lásd grafikonunkat). Feltűnő az informatika alacsony részesedése, amire magyarázatot adhat, hogy több nagy informatikai tanácsadó cég nem tagja a szövetségnek, így az ő bevételük kimaradt a felmérésből.
RENDKÍVÜLI NÖVEKEDÉS. A VTMSZ tagjai mindenesetre informatikai területen látják a legnagyobb lehetőségeket, hasonlóan a szervezet elnökéhez, aki szerint a piac az idén 20-30 százalékos növekedést érhet el az informatika nélkül, az utóbbival együtt azonban 40 százalékos bővülés sem kizárt. Nálunk az emberi erőforrás menedzsment tanácsadás kisebb szerepet játszik, mint a szigetországban, Poór József szerint azért, mert ott ez a terület máshová integráltan jelenik meg a legtöbbször, például a stratégia fejlesztésének keretében foglalkoznak emberi erőforrás menedzsmenttel. A magyar piac tehát a kontinens keleti felén fejlettnek számít, de nyugat-európai szemmel inkább csak fejlődőnek tekinthető. Elgondolkodtató például, hogy a piac felmérésére készített kérdőívet a VTMSZ 65 aktív tagja közül mindössze 29 töltötte ki. Nagy-Britanniában ilyesmi fel sem merül, természetes, hogy valamennyi tag megadja a kért – s természetesen titkosan kezelt – adatokat, hisz’ nekik is érdekük, hogy valós képet kapjanak. Magyarországon azonban a jelek szerint még a VTMSZ tagjai között is sokan vannak, akik csak szavakban támogatják az átláthatóság megteremtését.
Poór József szerint azért a titkolódzás is visszaszorulóban van. A piaci változások nyomán egyre fontosabb lesz például, hogy melyik cégnek mekkora az árbevétele. A VTMSZ elnöke a szereplőket tekintve is jelentős átalakulásra számít: lesznek cégek, amelyek meg fognak bukni, mások hálózatokba szerveződnek. A nemzetközi porondon fúziók és felvásárlások festik át a térképet, s ez itthon sem múlik el nyom nélkül. –