Másfél évi folyamatos romlás után meghökkentő mértékű fellendülést produkált az idei első negyedévben a japán gazdaság. A GDP a megelőző negyedévhez képest 1,9 százalékkal, 1998 azonos időszakához viszonyítva pedig 7,9 százalékkal gyarapodott. Az adatok alaposan rácáfoltak az elemzők várakozásaira, akik arra a konszenzusra jutottak, hogy mindössze 0,2 százalékos javulás várható a múlt év záró negyedéhez képest. A márciusban zárult pénzügyi évben összességében így is 2 százalékkal húzódott össze a japán GDP, ami a második világháború óta a legrosszabb eredmény.
A pozitív fejleményt a kormánytisztviselők is visszafogott derűlátással kommentálták, már csak azért is, mert a növekedést jórészt a közmunkákra, adócsökkentésre és más ösztönző intézkedésekre fordított, félmilliárd dollárnak megfelelő állami kiadások táplálták. Szakaija Taicsi, a gazdaságtervezési hivatal (EPA) vezetője szerint túl korai volna még a következtetés, hogy a gazdaság fellendülési pályára állt.
Mijadzava Kiicsi pénzügyminiszter szerint a folyó pénzügyi évre egyelőre meg kell maradni a csupán 0,5 százalékos GDP-növekedést tartalmazó előrejelzésnél. Elemzők egyetértenek a szerénységgel, hangsúlyozván: a vállalati szektorban egyelőre kevés nyoma van a javulásnak. Ezt mutatja többek között az is, hogy áprilisban éves összehasonlításban 13,8 százalékkal visszaestek a gépipari megrendelések.
A lendület életben tartása végett a kormány a múlt hét végén átfogó intézkedéscsomagot jelentett be, amelytől 700 ezer új munkahely létrejöttét remélik a magán- és a közszférában. A pénzügyi és egyéb jogszabályi feltételeket egyelőre nélkülöző intézkedéseket egyebek mellett az kényszerítette ki, hogy márciusban rekordmagasságba, 4,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, s áprilisban is megmaradt ezen a szinten.
A csomag fő elemeinek egyike az, hogy az állam a központi kormány és a helyi önkormányzatok közvetlen munkahelyteremtő akciói révén 300 ezer új állást teremt. Erősíteni kívánják továbbá a munkaerő mobilitását, és kibővítik az átképzési rendszert. A vállalati szektort illetően a csomag szorgalmazza, hogy a cégek “adósságért részvényt” típusú megállapodásokat kössenek a bankokkal.
Egyelőre homály övezi, milyen költségekkel jár a csomag megvalósítása, illetve az egyéb gazdaságélénkítő intézkedések finanszírozása. Mijadzava szerint elegendőnek bizonyulhat egy kisebb, a munkahelyteremtéssel összefüggő költségvetés, Szakaija viszont arra utalt, hogy a naptári év vége felé szükség lehet egy nagyobb állami injekcióra. Elemzők az utóbbi verziót tartják valószínűbbnek. –