Valamennyire hatékonyan felhasználni csak a nyugdíjbiztosítónál sikerült az informatikai célokra szánt milliárdokat az ÁSZ jelentése szerint, viszont az egészségbiztosítónál teljes a kudarc. Pedig nem kis összegekről van szó: a tb két ágazata 1994 és 1997 között több mint 10 milliárd forintot költött el ilyen címen; az összeg 70 százaléka a működési költségvetésből, 30 százaléka pedig világbanki kölcsönből származott. A pénz több mint felét, 5,5 milliárd forintot az egészségbiztosítási ágazat, a fennmaradó 4,6 milliárdot a nyugdíjbiztosítás használta fel – méghozzá alapvetően eltérő hatékonysággal. Az utóbbi a saját forrásból finanszírozott fejlesztéseit az ÁSZ szerint lényegében eredményesen valósította meg. A sikerek közé sorolható a nyugdíjmegállapító szoftver kifejlesztése 1,5 milliárd forintért, továbbá a nyugdíj-nyilvántartási rendszer megvalósítása, amely 17,2 millió dolláros világbanki hitel felhasználásával még most is folyik.
Ezzel szemben az egészségbiztosítási ágazatnál egyetlen esetben sem sikerült olyan országosan alkalmazott integrált informatikai rendszert kifejleszteni, amely hatékonyan segíthette volna az alapvető szakfeladatok ellátását. A két legfőbb stratégiai munka a decentralizált járulékfolyószámla- és a gyógyszernyilvántartás rendszerének kifejlesztése volt, ám egyiket sem sikerült megvalósítani, így az ÁSZ megállapítása szerint a beléjük fektetett összeg nem hasznosult – magyarán kárba veszett. A számvevők szerint még ha létre is jöttek lokális informatikai megoldások, azok nem épültek egymásra. A gyógyszernyilvántartással kapcsolatban pedig elegendő a hírhedtté vált, máig sem működő vényellenőrzési rendszert megemlíteni, amelyre 325,7 millió forintot fordítottak, minden látható eredmény nélkül.