Költségvetési szervezetek megbízásai mellett a kereskedelmi beruházások és az energiaipar fejlesztései jelentik a növekedés bázisát az építőiparban. A múlt évben – ahogyan várhatóan ebben az esztendőben is – a központi költségvetés, illetve az önkormányzatok adják a megrendelések egyharmadát; 60-62 százalék a gazdálkodói szféra részaránya, a lakásépítésé pedig 5 százalék körüli. Az ágazat – folyó áron számítva – 1998-ban 677 milliárd forintnyi értéket állított elő, szemben a megelőző évi 545 milliárddal. A meghatározó a mélyépítés és a szak- és szerelőipar volt 26,0, illetve 16,5 százalékos növekedéssel, miközben a magasépítők mindössze 4,1 százaléknyi bővülést értek el. A cégek jövedelmezősége (a nettó árbevétel és az adózott eredmény hányadosa) tavaly valamelyest javult, ám még így is a 4 százalékos nemzetgazdasági átlag alatt volt. Az átlagot valamivel meghaladó jövedelmezőséget a szerelőipar ért el, míg a magasépítőknél a mutató éppen csak megütötte nullszaldós szintet.
Az építőanyag-ipar teljesítménye tavaly folyó áron 212,5 milliárd forint volt, ez 1997-hez képest – összehasonlító árakon kalkulálva – 12,6 százalékos bővülést jelez.
Tartósnak ígérkezik a külföldi tőke érdeklődése az ágazat iránt. Az építőipar összesített jegyzett tőkéjének 71 százaléka külföldi kézben van; az építőanyag-iparban ez az arány 34 százalékos. Az idén feltehetően a legkevésbé jövedelmező magasépítők számíthatnak újabb külföldi befektetésekre.