Tavalyi mintegy 60 milliárd forintos hitel- és garanciaállományával a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP Rt. – a Kereskedelmi és Hitelbank után – a második számú agrárfinanszírozónak számít. Amint azt Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az FVM-keretszerződés ünnepélyes aláírás után kifejtette, a meglehetősen szerény jövedelemtermelő és nagy kockázatúnak tartott mezőgazdaság méltatlanul nem népszerű célterülete a bankoknak. Pedig saját tapasztalata alapján az agrárium hitelezési kockázata a nagy integrátorokkal együtt nem haladja meg az átlagos mértéket. A számokból azért úgy tűnik, eddig e pénzintézet is óvatos üzletpolitikát folytatott az agrárhitelezésben, hiszen míg a többi kereskedelmi banknál 21 százalék az élelmiszer-gazdaság finanszírozásának részaránya, az OTP vállalkozásoknak nyújtott hiteleinek is csak 22 százaléka irányul az élelmiszer-gazdaságba.
A korábban az agrártárcánál is dolgozó elnök-vezérigazgatónak most nagy tervei vannak a kereskedelmi bankok sorában első fecskének számító FVM-es keretmegállapodással. Akár évi sok százezer új agrárügyfélre is számíthat a bank; ehhez a hitelintézet saját beruházásokkal fejleszti a technikai hátterét, s körülbelül egyharmaddal bővíti kapacitását. Az OTP ugyanis valamennyi államilag támogatott mezőgazdasági programba be akar kapcsolódni. A finanszírozási politika szépséghibája, hogy ugyan a hazai agrárvállalkozók zöme a szakminiszter szerint is nyereség nélkül, sőt veszteséggel zárja majd a folyó évet, az OTP által kínált éven belüli hitelek kamatai 23,5, az éven túliak pedig 24,5 százalékosak – az irányadó 1 százalékos kezelési költség és mintegy 10 százalékos infláció mellett -, miközben a gazdák évtizedes álma az igen kedvező kamatozású Agrárbank.