Közel 3 millió bankkártyát produkált a plasztiklapok magyarországi történetének első tíz esztendeje. Az 1988-ban indult üzletág hat és fél év alatt érte el az egymilliós “példányszámot”, amelynek akkoriban közel a felét a bankok saját logójával kibocsátott kártyák adták. Arányuk – mi több a számuk is – már a következő évben rohamosan csökkenni kezdett, manapság pedig az összes hazai kibocsátású kártyának már csak az egytizede ilyen.
A leggyorsabb ütemben továbbra is a Europay logós plasztikok száma gyarapodik Magyarországon: ilyenből 1,8 millió van forgalomban, s ez 70 százalékos bővülést jelez csupán egyetlen év alatt. A társaság növekedése világszerte ennek kevesebb mint az egyharmada volt, ám ez is összesen újabb 35 milliót kártyát jelentett a tavaly már meglévő közel 180 millió mellé. Arányaiban leginkább Törökországban és Spanyolországban nőtt a jelenléte (a kártyák száma 81, illetve 62 százalékkal volt több tavaly év végén mint egy évvel korábban). Europay kártyákkal a legtöbb tranzakciót (2,9 milliárdot) 1998-ban Németországban hajtottak végre; a plasztikokkal eszközölt forgalom pedig leginkább Franciaroszágban nőtt (megközelítette az 51 milliárd eurónak megfelelő értéket, ami ugyan a németországinak csak az egyhetede, de a britnek például több mint kétszerese.)
Az Europay Magyarországon egyébként 1997-re is a tavalyihoz hasonló, annál csupán néhány százalékponttal kisebb, 68,7 százalékos növekedésről adott számot, a gyarapodás dinamikáját illetően a legsikeresebb esztendeje azonban 1996. volt. Akkor hirtelen a 2,5-szeresére ugrott meg az itt kibocsátott kártyáinak száma.
Az ennél jóval kevesebb kártyával rendelkező, ám az egymillió hazai darabot már szintén meghaladó Visa igazán tetemes növekedése ugyanarra az évre, 1996-ra esett. Az ütem mindazonáltal jóval erőteljesebb volt: kártyáinak száma a 12-szeresére dagadt. Ezt azután 1997-ben 75, majd tavaly 47 százalékos növekedés követte. Itteni eredményeire a Visa azért különösen büszke, mert számításai szerint legalább minden negyedik háztartásban fellelhető a kártyája, ami arányaiban az ausztriai, sőt a németországi eredményeit is felülmúlja. Ezeknél 13, illetve 16 emberre jut egy Visa-plasztik, miközben Magyarországon már minden 7. állampolgár ilyennel büszkélkedhet. A társaság külön kiemeli, hogy a Közép- és Kelet-Európában az egymilliós kártyaszámot Magyarország másodikként, s időben mindössze egyetlen hónappal lemaradva érte el Lengyelország mögött. Ennyi kártyát – a Visa illetékes, Közép- és Kelet-Európát, a Közel-Keletet és Afrikát egybefogó részlege – korábban csak két országban tudott felmutatni: Oroszországban és Dél-Afrikában.
A magyarországi kártyapiac szerfeletti dinamizmusát jórészt a kormányzati készpénz-kímélési szándék nyomán a közalkalmazottak fizetéseinek plasztikra terelése generálja. A készpénzforgalmat mindez azonban továbbra is vajmi kevéssé csökkenti, a kártyacsalásokkal rémisztett és kártyás fizetésekhez amúgy sem szokott lakosság még mindig főként az automatákból nyeri ki a pénzét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint az összes tranzakció 94 százaléka – csakúgy mint egy évvel korábban – ilyen művelet, ami azt jelenti, hogy az egy évben átlagosan 22-23 alkalommal használt kártyák (ez egyébként néhánnyal kevesebb, mint 1997-ben volt) mintegy 20-szor bankautomatákban kötnek ki. Ennek során főleg a bankok ingyenes készpénzfelvételi lehetőségét használják ki az ügyfelek, ám az előző évinél nagyobb összegek erejéig: a tranzakciók átlagértéke már 15 ezer forint körül jár.
A “kártyatudat” hazai fejlődését a nemzetközi kártyatársaságok jóval optimistábban látják, igaz, éppen ezek kártyái javítják az átlagot: a saját logós termékek valamennyi tekintetben lemaradtak. Leggyakrabban a visások használják kártyáikat, ők néha havonta több mint kétszer is. Az évente 21-22-szer igénybe vett Europay logós plasztiklapokkal viszont alkalmanként átlagosan jó 3 ezer forinttal többet költenek. Hogy konkrétan mennyit, arról mást mondanak a Europay, illetve az MNB statisztikái, ám mindkét érték nagyjából 17 ezer forint körül jár. (Megjegyzendő, hogy a nemzetközi logós kártyák számát illetően sem esnek egybe a kártyatársaságok és az MNB adatai. A jegybank a Europaytől néhány ezer darabot “vitat el”, a Visánál a két statistisztika különbsége viszont már több tízezerre rúg, a nagyobb számot persze a Visa mondja.)
A hazai kártyákkal itthon 1107 milliárdnyi, külföldön összesen 29 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le tavaly az ügyfelek. Gyanús eseteket összesen 1,4 milliárd forint értékben regisztráltak a kereskedők és a bankok – ezek között az itt bajba jutott külföldi kártyák kibocsátó bankjai -, miközben a már kivizsgált kártyás visszaélések ezen intézményeknek tavaly 915 millióba kerültek. Ez a félévi adatokat egyharmadnyival haladja meg, ám hogy az előző évhez képest miféle elmozdulást jelez, nem tudni, a csalásokról az MNB ugyanis először 1998-ra készített összegzést.