KÖNYVVIZSGÁLÓI PIACFELOSZTÁS – Választási hadjárat

A nagy könyvvizsgáló társaságok megpróbálják kiszorítani a Deloitte&Touche (D&T) céget a piacról, sőt ügyfeleik is igyekeznek megszabadulni tőle, s várhatóan az új kormány szintén más könyvvizsgálónak ad megbízást vállalataiban – terjedt el a Postabank-botrány kirobbanását követően üzleti körökben és a gazdasági sajtóban. A várakozások szerint az 1999. évi közgyűlések hozzák a fordulópontot, amikor a D&T [...]

A nagy könyvvizsgáló társaságok megpróbálják kiszorítani a Deloitte&Touche (D&T) céget a piacról, sőt ügyfeleik is igyekeznek megszabadulni tőle, s várhatóan az új kormány szintén más könyvvizsgálónak ad megbízást vállalataiban – terjedt el a Postabank-botrány kirobbanását követően üzleti körökben és a gazdasági sajtóban. A várakozások szerint az 1999. évi közgyűlések hozzák a fordulópontot, amikor a D&T helyett más könyvvizsgálókat választanak.

A banki ügyfélkörből jóformán csak azok vesztek el a D&T számára, amelyek megszűntek, illetve összeolvadtak, s a tőzsdei cégekre sem jellemző a tömeges könyvvizsgálóváltás – derült ki lapunk gyorsfelméréséből, részben rácáfolva a találgatásokra. A Big Five többi tagja szintén szolidárisnak tűnik, legalábbis nem tapasztalható véres kiszorítósdi a piacon.

A Postabank-sztorit követően sokak számára nem volt világos, miként lehetséges, hogy három könyvvizsgáló társaság nem nagy időeltéréssel eltérő összegű veszteséget, illetve tőkevesztést állapított meg, illetve hagyott jóvá ugyanannál a banknál (Figyelő, 1999/11. szám). Ezek közül kettő nagyságrendileg hasonló veszteséget tapasztalt, a feltűnően eltérő számok auditora a D&T volt. Egyes szakértők a könyvvizsgálót tették felelőssé a veszteségek hirtelen megtízszereződéséért, mondván: a D&T-nek időben látnia kellett volna legalább a veszélyre utaló jeleket.

Azóta kiderült, hogy a különféle auditori véleményeket, jóváhagyott számokat nem lehet egymással összehasonlítani. Ám a kétkedők – többek között a Postabank kisrészvényesei – továbbra is a D&T felelősségre vonását firtatták. Könyvvizsgálói körökből, pontosabban a legnagyobb ötök csoportjából hivatalos állásfoglalás nem érkezett a konkrét esetre, s ez idáig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara sem nyilvánított véleményt az ügyben. Sőt, a Postabank tulajdonosai, illetve hitelezői – a könyvvizsgálói jelentés és vélemény felhasználói – sem jutottak eredményt hozó intézkedésekre. Az állami tulajdonostól pedig mindössze annyi telt, hogy a már lemondott könyvvizsgáló helyébe újat választott – elsőként a bank 1998-as évének auditálására.

De ki is gondolhatta komolyan, hogy a bank állami tulajdonosa bármit is tesz a könyvvizsgáló felelősségre vonása érdekében? A D&T – hasonlatosan a Big Five többi tagjához – tanácsadóként igen sok privatizációs akcióban, külföldi tőkebevonásban vett részt, így közreműködésével dollármilliók áramlottak az országba. Az új kormány nyilván a jövőben is számít a könyvvizsgálócégek ilyen irányú közreműködésére, márpedig ennek érdekében lényeges a jó kapcsolatok fenntartása, ápolása.

A bankok világában – a könyvvizsgálói felkéréseket tekintve – fölöttébb színes a kép, bár úgy tűnik a legtöbb hitelintézet a KPMG-hez fordul évről évre auditálásért. Második helyen, közel ugyanannyian – hat-hét hitelintézet – alkalmazzák a könyveik hitelesítésére a D&T-t, illetve az Ernst&Youngot (E&Y), s hasonló nagyságú a tavaly egyesült Coopers&Lybrand és Price Waterhouse korábbi, összesített banki ügyfélköre is.

A D&T 1996-hez képest mára – tehát még az éves rendes közgyűléseket megelőző időszakot véve górcső alá – legalább 6 korábbi megbízását elveszítette. Így a társaság kénytelen volt lemondani a Corvinbankról, miután az beolvadt a Konzumbankba, ez utóbbinak pedig a tavalyi összesítés szerint az E&Y a könyvvizsgálója. A D&T számára további veszteséget jelent két másik, időközben fuzionáló hitelintézet – a Citibankba belépő Európai Kereskedelmi Bank (EKB) és a Polgári Bankkal Polgári Kereskedelmi Bank néven összeolvadó Pénzintézeti Központ (PK) Bank. A három éve regisztrált ügyfelek körében akkor még szerepelt a Credit Lyonnais és a Hypo-Bank Hungaria (ma HypoVereinsbank). Információink szerint a Hypónál is fontolgatják az eddigi auditor ,,lecserélését”, ám az új partner hivatalos felkérése még nem történt meg. Ugyanakkor a két évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva a Takarékbanknál már tavaly sem a D&T, hanem a Coopers&Lybrand (ma PricewaterhouseCoopers – PwC) hitelesítette az éves beszámolót. S hogy még mindig a lemorzsolódóknál maradjunk: a D&T ügyfele volt a közelmúltban megszűnt Kvantumbank, a cseppet sem tiszta képletnek számító Postabankról már nem is beszélve. A biztos ,,nagyok”- az OTP Bank, s a családjába tartozó Merkantil Bank, illetve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – közül úgy hírlik az MFB is vált, s 1999-től már az E&Y-t bízza meg az éves audittal. A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1997/98-ról szóló kiadásában mindazonáltal két újabbnak számító D&T partner is szerepel; közülük – információink szerint – egyelőre sem a Daewoo Bank, sem az Opel Bank nem kíván a könyvvizsgálóján változtatni.

A megkérdezett tőzsdei vállalatok közül szinte mindegyik több éve kapcsolatban áll könyvvizsgálójával; sok társaságnál – mint a Picknél és a Danubiusnál – a privatizáció óta ugyanazzal a céggel végeztetik pénzügyi kimutatásaik auditálását. Különbség csak abban adódik, hogy több cég a rendes közgyűlésén mindig újraválasztja a könyvvizsgálót, míg mások többéves szerződéseket kötnek. Ez utóbbi csoportba tartozik a Globus is, amelytől az 1998-as közgyűlésén 5 éves megbízást nyert a D&T. Ez az időtartam tekintetében mindenképpen rekordnak számít, igaz, az auditoraikat évente választó társaságok is szinte hagyományszerűen korábbi partnerük mellett döntenek. A tőzsdei cégek hűségét jól jelzi, hogy az utóbbi években az A kategóriás társaságok közül mindössze a BorsodChem váltott át az Price-ról az E&Y-ra.

Címkék: Hetilap: Gazdaság