“Az utóbbi napok eseményei döntő fordulatot hozhatnak az európai integrációs folyamatban. E tekintetben nemcsak a Európai Bizottság, hanem a német pénzügyminiszter lemondása is új helyzetet teremtett” – mondta a Figyelő kérdésére Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet integrációs központjának vezetője. Oskar Lafontaine távozásának valójában nemcsak a németországi kilátások vonatkozásában van jelentősége, miután a német akarat és modell nagyon is meghatározó az EU politikájában. Az euró jövőjét meghatározhatja, hogy a pénzpiacok számára milyen üzenet érkezik a német költségvetés március 19-én esedékes végső megmérettetése nyomán. Rácz Margit úgy véli, egyelőre egy jelzésértékű kisebb irányváltás is elegendő lesz a – már a pénzügyminiszter kiválását is az euró árfolyam-emelkedésével üdvözlő – tőzsdék türelmének elnyeréséhez. Ha a jelenleg keresletorientált német gazdaságpolitika nem indul el a kínálatserkentés irányába, akkor az euró piaci megítélése ismét romlani fog, és ez korántsem közömbös a monetáris unió jövője szempontjából.
A pénzügyi és intézményi reform megszavazásával kapcsolatos bizonytalanság, vagy akár csak késlekedés – hangsúlyozza a kutató – az integráció további mélyítésének, kiszélesítésének tervét torpedózhatja meg. Túl azon, hogy a mostani fejlemények tükrében kétségessé válhat az EU-aspiránsokkal, köztük Magyarországgal tervezett csatlakozási tárgyalások menetrendje, felvillan egy középtávon gyenge, vegetáló, széteső és vesztes Európa rémképe is.