Csupán az alsó határát sikerült elérni annak a 2,5-2,6 milliárd dollárnyi devizabevételnek, amely a Magyar Turizmus Rt. múlt évre szóló marketingtervében szerepelt. Az optimistább várakozásokat keresztülhúzta a nemzetközi pénzügyi válság, amely sok turistát takarékoskodásra késztetett, s éreztette hatását a környező országok bevásárlóturizmusának lanyhulása is. Összességében 1997-hez képest 10 százalékkal kevesebben választották Magyarországot úti célként. Ráadásul a legfontosabb vendégeknek számító németek és osztrákok költekezését visszafogja – legalábbis idegenforgalmi szemszögből nézve -, hogy közülük sokan már “haza” járnak hozzánk: becslések szerint 74 ezer német és 100 ezer osztrák vásárolt ingatlant Magyarországon, ők tehát nem szállodában, panzióban vagy kempingben hajtják álomra a fejüket. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma mindazonáltal emelkedett, valószínűleg a “fekete” szobakiadás visszaszorulásának köszönhetően. Annak aránya egyébként a GfK Hungaria Piackutató Intézet felmérése szerint a korábban becsült 25-30 százaléknál egyébként is kisebb, ugyanis az összes nyugati turista közül kevesebb mint 10 százalék száll meg fizetővendég-szobában.
Az idegenforgalmi aktívum 1993 óta tartó folyamatos növekedése is csökkenésre váltott tavaly. Ezt a KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézete, az Ecostat előre megjósolta, mondván: 1998-ban nincs olyan honi rendezvény, amely vonzerejével lökésszerűen növelhetné a bevételeket, ezáltal ellensúlyozva a szaporodó kiutazások miatti devizakiadást. Nem mindenki volt azonban ilyen borúlátó, a GKI Gazdaságkutató Rt. például az aktívum szinten maradására számított. Az idegenforgalomért felelős tárcánál is inkább az utóbbi prognózissal értettek egyet, s az üdülésicsekk-rendszer bevezetésével ösztönözték a belföldi turizmust, hogy a turisták ne külföldön költsék el a pénzüket. A költségvetés 5 milliárd forintot szánt az üdülések támogatására tavaly, ám ennek még a felét sem vették igénybe, nem utolsósorban a csekkrendszer bonyolultsága miatt. Azok közül pedig, akik támogatás nélkül is tudják finanszírozni nyaralásukat, egyre többen választanak külföldi úti célt.
Az idei évre ismét bevételnövekedést jósolnak az illetékesek. A Magyar Turizmus Rt. marketingtervében 2,8-3,0 milliárd dollárnyi bevétellel kalkulálnak. Kedvező hatást várnak egyebek mellett az európai integrációs törekvésektől, a javuló országképtől. Arra számítanak, hogy a fejlett országok lakossága a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem mond le az utazásról, legfeljebb rövidebb időre és olcsóbb helyekre mennek. Ez utóbbi választás Magyarország számára kedvező, csakúgy, mint a kulturális és gyógyulási célú utazások várható növekedése. Ugyancsak számítani lehet a számunkra igen fontos OECD-országokból érkezők számának emelkedésére. Az idén már az euró is érezteti majd hatását, hisz az európai közös valuta egyszerűbbé teszi az árak összehasonlítását. A külföldi irodák egyre nagyobb arányban euróban kérnek árajánlatot itteni partnereiktől is, ami várhatóan kedvező színben tünteti majd fel ezt az úti célt.
A bevételek növekedéséhez mindazonáltal elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, a közbiztonság javítása. Ezt igazolja a GfK Hungaria már említett, Phare-támogatással készített felmérése is, amelynek keretében 1997 szeptembere és 1998 augusztusa között minden hónapban kikérdezték a határállomásokon a kiutazókat (lásd írásunkat a 28. oldalon). Szükség van a turisztikai kínálat szélesítésére, a színvonal javítására is. Magyarország mára elvesztette a 90-es évek elején élvezett vonzerejét, s rendkívül erős versenyben kell megküzdenie a turistákért a többi közép- és kelet -európai országgal. “Hosszabb távon a bevételek növekedése nem képzelhető el jelentősebb fejlesztések nélkül” – hangsúlyozta Somogyi Zoltán, a távozóban lévő idegenforgalmi helyettes államtitkár is. A fejlesztések viszont csak 2000-től indulhatnak el, az éppen kidolgozás alatt lévő, s valószínűleg az új helyettes államtitkár, Kraft Péter által is befolyásolt idegenforgalmi stratégia alapján.