Cseppet sem könnyű feladat a befektetési alapok teljesítményének összehasonlítása. Az egyik problémát az okozza, hogy a legtöbb alap csak az utóbbi egy évben kezdte meg a működését, ezért a hosszabb távú teljesítmény megítéléséhez nincs elég adat. A másik gond, hogy az alapok befektetési politikájuk szerint meglehetősen különbözőek, a részvényalapok teljesítményét például nem lehet összehasonlítani a kötvényalapokéval. A megoldást egy, az adott típusú alapra alkalmazott benchmarkhoz (irányadó indexhez) való viszonyítás jelentené. A részvényalapok esetében azonban a BUX-hoz való mérés meglehetősen torzít. A befektetési alapokra vonatkozó törvény alapján ugyanis az összegyűjtött tőkének legfeljebb csak 5 százalékát lehet egyazon kibocsátó tőzsdei részvényében tartani, míg a BUX-ban a legnagyobb tőkeértékű társaságok papírjainak súlya 15 százalékban limitált. A másik probléma, hogy a nyíltvégű alapoknak a tőke 15 százalékát mindig likvid eszközökben kell tartaniuk.
A Bamosz a jobb mérhetőség reményében hamarosan a tőzsdével együtt publikálja az úgynevezett RAX indexet. Mint Danóczy Balázs, a NET Média Kft. munkatársa, az indikátor megalkotója, a Figyelő kérdésére elmondta, a RAX kosarában egyfelől a 17 legnagyobb forgalmú tőzsdei részvény szerepel, egyenként 5 százalékos súllyal. A kosár felülvizsgálatára minden hónap utolsó napján kerül sor: mindig a legutóbbi három hónap legmagasabb forgalmú részvényei kerülnek be. A portfolio fennmaradó 15 százalékának hozamát a mindenkori legrövidebb futamidejű állampapír aukciós átlaghozama alapján számítják ki.
A RAX értéke egyébként az 1998. eleji nyitóárakból számolva a BUX-nál lényegesen nagyobb mértékben csökkent: az idén január végén alig 70 százalékát éri a kiinduláskori értékének, miközben a BUX mindössze 20 százalék körüli értékben esett. Ez azért meglepő, mert a RAX esetében a 15 százalékos likvid eszköznek értelemszerűen pozitív a hozama, míg a BUX-ban csak részvények szerepelnek. A magyarázatot az adja, hogy az utóbbi egy évben a három legnagyobb tőkeértékű társaság – a Matáv, a Mol, és az OTP – messze jobban szerepelt a többieknél. Ezeknek pedig a RAX-ban együttesen mindössze 15 százalékos, míg a BUX-ban egyenként 15 százalék körüli, azaz összesen 45 százalékos a súlya.