Magyarország az európai államok rangsorában – az 1997-es adatok szerint – a 15. helyre, vagyis a kontinens középmezőnyébe került a nemzetközi szövetségi találkozók száma alapján, maga mögé utasítva a többi közép- és kelet-európai országot. A Union of International Associations (UIA) kimutatásából azonban az is kiderül, hogy a 17. helyezett Csehország és az utána következő Lengyelország már erősen megközelített bennünket. A piacvesztést jelzi a Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) statisztikája is: 1994 óta csökken a nálunk megrendezett szövetségi találkozók száma (lásd grafikonunkat).
A legfőbb gond, hogy kevés a korszerű konferenciaközpont. Míg régen egyetlen nagyteremben gyűltek össze a résztvevők, s együtt meghallgatták az egymást követő előadásokat, ma legfeljebb nyitó- és záróülést tartanak plenáris formában, egyébként pedig csoportokra oszlanak, s a fő témát részterületeire bontva vitatják meg. Mint Békássy Tamás, a konferenciaturizmussal is foglalkozó Budapest Welcome Touristic Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, egy rendezvényen 7-15 szekcióteremre is szükség van, amelyekben együttesen elfér annyi ember, mint a plenáris ülésen. Ilyen helyszín azonban oly kevés van a fővárosban, hogy egy kezünkön is megszámlálhatjuk. A szervezők ezért más célra készült helyszíneket próbálnak átalakítgatni a megrendelő igényének megfelelően, ám ha ez sikerül is, pontosan tudják, hogy nem ideális a megoldás.
A szakmában széles körben elfogadott vélemény, hogy szükség lenne a fővárosban mindmáig egyetlen nagyobb létesítmény, a Budapest Kongresszusi Központ befogadóképességét is meghaladó, új, korszerű konferenciacentrumra. Ennek híján ugyanis számos szövetségi találkozó megrendezésétől elesik a főváros, egyszerűen azért, mert nem férnek el a résztvevők. Az MKI megbízásából készült német szakértői vélemény megerősíti ezt az állítást. Az új, mintegy 3 ezer fős központban helyet kellene kapnia egy kiállítási teremnek is, mert egyre több konferenciához társul kiállítás is. Alapkövetelmény, hogy – mozgatható falak segítségével – igény szerinti számú és nagyságú szekciótermet lehessen kialakítani, legyen külön étterem, a nagytermet pedig színházi előadásra is alkalmassá lehessen tenni. Rendre felmerülnek ötletek a lehetséges helyszínekről; így már hosszú ideje tartja magát az az elgondolás, hogy a Hungexpo területén kellene kialakítani az új konferenciaközpontot, hisz külföldön is mind több vásárváros tesz hasonlót. Figyelemre méltó azonban Békássy Tamás véleménye is, mely szerint a modern központok Budapesten már nem bírnak igazi vonzerővel, még akkor sem, ha egyébként minden igényt kielégítenek. A vendégek sokkal szívesebben választanak a város neoklasszicista-szecessziós jellegének megfelelő tradicionális helyszínt, például egy múzeumot, annak ellenére, hogy ez kényelmetlenségekkel jár. Az ilyesfajta várakozások miatt alakítanak ki a világ más pontjain például régi gyárépületből vagy pályaudvari csarnokból konferenciaköz-pontot.
Legyen az új épület vagy átalakítás, jelentős beruházásra van szükség. Egy új központ költsége becslések szerint mintegy 8 milliárd forint. Ennek előteremtése nem könnyű, bár az MKI ügyvezető igazgatója, Trizna Júlia úgy látja: nem is lehetetlen. Ehhez azonban össze kellene fognia a fővárosnak és az idegenforgalomért felelős Gazdasági Minisztériumnak, ugyanis egy efféle központ a nemzetközi tapasztalatok szerint nem működtethető nyereségesen, a nullszaldó elérése már jó eredménynek számít. A haszon ugyanis elsősorban a környező vállalkozásoknál, szállodákban, üzletekben, rendezvényszervezőknél és másoknál képződik, s ily módon növeli mind az állam, mind az önkormányzat adóbevételeit. Külföldön sokszor a kamarák is hozzájárulnak a beruházáshoz, éppen azért, mert a tagságuk számára ez előnyökkel jár. Nálunk azonban még nem indult el effajta szervező munka, bár a turizmus fejlesztési koncepciója szerint kiemelt prioritást élvez a kongresszusi és üzleti turizmus.
Az üzletág állami támogatása egyelőre más területeken jelenik meg. Ide sorolható az MKI léte is, hisz az 1989-ben a honi konferenciaturizmus nemzetközi népszerűsítésére létrehozott iroda működési költségeit a Magyar Turizmus Rt. fedezi a turisztikai célelőirányzatból. Tavaly 52 millió forint jutott az MKI marketingtevékenységére és további 17 millió az Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában és német nyelvterületen folytatott médiakampányra. Az idén azonban e két célra együtt kevesebbet, 65 millió forintot fordíthatnak. Pályázati úton támogatást kapnak a konferenciaturizmust elősegítő beruházások és fejlesztések is. Tavaly 26 millió forintot ítéltek oda új helyszínek terveinek elkészítésére, 160 milliót pedig beruházási hitelek kamattámogatására. Meglévő központok infrastruktúrájának korszerűsítésénél a beruházás 50-70 százalékát térítheti meg az állam; ezen a pályázaton – tájékoztatta a Figyelőt Antalóczy Györgyné, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató-helyettese – 1998-ban audio- és vizuáltechnikai berendezések vásárlására 172 millió forintot ítéltek meg a nyerteseknek.