Internetes honlappal a Magyarországon működő bankok kevesebb mint egyharmada rendelkezik, azok közül is kettőé – az OTP Banké és a Postabanké – egyetlen bejelentkező oldalból áll csupán. Igaz, azt ígérik, hogy az éppen folyó szerkesztés után bebarangolható webhelyekké alakulnak. Közülük az utóbbi honlapja valójában átszerkesztés alatt áll, korábbi verzióját már 1997 óta élvezhették az érdeklődők. Világhálós megjelenésének fejlesztésében a Raiffeisen Bank valamivel előrébb tart, hiszen az ugyancsak kiépítés alatt álló honlapján már most tájékozódni lehet a jövőbeni szolgáltatásokról, s a kínálat kifejezetten sokat ígérő. Így például egyedülálló módon – igaz, az alaptevékenységhez vajmi kevéssé kapcsolódva – a bank azt sejteti, hogy kamerája segítségével élőben láthatjuk majd az Interneten: mi történik székhelye környékén, a Váci utcában. Ugyancsak egyedi lesz, hogy a hitelintézet önmagáról sajtóközleményszerű híreket ad közre; ezt más bank – jóllehet ez egyéb szakmáknál általában bevált céges gyakorlat – nem teszi.
A banki honlapok jelentős hányadát a múlt évben indították a hitelintézetek: 1998 márciusában lépett porondra a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) Nonstopbankjának leírása, s ugyancsak tavaly óta, mégpedig szeptembertől van jelen – érdekes módon khb név alatt – a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) az Interneten. Ám így is hetente mintegy 1600 érdeklődő bukkan rá honlapjára. A bank éppen az amúgy képekkel sűrűn teletűzdelt, egyszerű és átlátható honlap arculatának megváltoztatására készül, valamint arra, hogy eztán angolul is közzéteszi magáról a tudnivalókat.
A többnyelvű honlap egyébként, úgy tűnik, a bankok körében nem nagy divat. Ilyen többek között – emellett minden más banknál részletesebb információt közlő, logikus, felhasználóbarát, ráadásul még elegáns kivitelű is – a Magyar Külkereskedelmi Banké (MKB). E hitelintézet honlapja a legújabbak közé tartozik, alig negyedéves, nála már csak az osztrák Raiffeisen Bank említett webhelye ifjabb, hiszen alig két hete található meg a világhálón. Az MKB nem csupán történetét közli, hanem – ami már ritkább – az elmúlt évekre vonatkozó eredményeit is. Arra pedig végképp nem akad máshol példa, hogy egy bank feltüntesse hitelminősítéseit, kiadványainak sorát, valamint bizonyos szolgáltatásaihoz – így például a projektfinanszírozáshoz – referencialistát is csatoljon. Honi viszonylatban egyedi továbbá, hogy a hitelintézet webhelyen belüli keresőt bocsát a “látogató” rendelkezésére.
Az MKB mellett “tudnak angolul” a Citibank már-már matuzsálemi korúnak tekinthető – 1997 januárjában indított – internetes oldalai, a Postabank pedig harmadik nyelvként német verziót is ígér. Ugyancsak német a második nyelve az Ertse Bank lapjainak, a heti 2 ezer látogatót fogadó CIB-honlapon pedig az angol változat befejezésén dolgoznak. Itt egyébként leggyakrabban árfolyamok és kamatok iránt érdeklődnek a potenciális és már meglévő ügyfelek; ezután a népszerűségi listán a sorban állás nélkül, telefonon és elektronikusan elérhető szolgáltatások ismertetésének lekérése következik.
Banki honlapjuk interaktív voltát a társaságok már jelenleg is hangsúlyozzák. Ez azonban jelenleg maximum abban merül ki, hogy feltüntetik e-mail címüket, amelyen az ügyfél kérdéseket tehet fel. Többüknél pedig még erre a lehetőségre is várni kell, az Erste Bank például épp mostanában igyekszik ezt – a hetente 300-350 internetező által megtekintett – honlapján elérni. Ennél a Citibank, valamint a BA-CA Nonstopbankja annyival megy messzebb, hogy egyes termékeikhez ezúton igényelhető többek között űrlap, nyilatkozat, szerződéstervezet, amelyeket azután már nem az Interneten, hanem hagyományosan, azaz postai úton, esetleg személyesen juttathatnak vissza a bankba az ügyfelek.
Egyetlen kivétel mégis akad, és ez az Inter-Európa Bank (IEB), amelynek honlapjáról – BankoNET elnevezésű szolgáltatása révén – a banki útmutató szerint az ügyfél lekérdezheti számlaegyenlegét, kérhet számlakivonatot, adhat forint-átutalási megbízást, lekötheti forint-, illetve devizabetétjét, valamint alkalmasint még bankkártyáját is letiltathatja.
Február közepétől viszont már változatosabbnak ígérkezik e vadászterület: aktív banki műveletekkel tervez piacra lépni a Raiffeisen Bank, s a Postabanknál is az internetes home-banking meghonosításának részletein törik a fejüket.
A szolgáltatások leírásában igen széles skálát jelölnek ki a bankok, ám áttekinthető, táblázatos kondíciós listát, kamatokat közel sem valamennyiük közöl. Ritka továbbá, hogy más honlapokhoz “utat mutassanak” (linkeket adjanak meg); ilyen kiterjesztésre legfeljebb a saját intézménycsoportot, tulajdonosi kört illetően tesznek erőfeszítéseket. Kivétel megint csak az IEB, amelynek honlapjáról az IBM-ére ugorhat az érdeklődő, persze ez nem véletlen: az elektronikus kereskedelmet illetően a két cég közösen munkálkodik. Ilyen lehetőség emellett csupán az OTP-nél kínálkozik – igaz, ott jelenleg ezen, valamint tőzsdei és banki pénzügyi jelentéseken kívül más nem is érhető el. Az OTP tehát közvetlenül két helyre “kapcsol” – egyrészt a tőzsdére, másrészt a Euromoney honlapjára.
Gyakran feltett kérdések (FAQ) megválaszolására egyedül a Citibank vállalkozik, bár e címszó alatt többnyire csak a már meglévő információk köszönnek vissza. A K&H specialitása, hogy menüjéből választható többek között az “újdonságok, akciók” oldal, amilyenre másutt nemigen akad példa. Meglepő, hogy a Budapest Bank honlapján csupán a kártyaüzletág bemutatására szorítkozik, ott viszont részletes kártyaszerződést is talál az ügyfél. Az MKB odáig megy, hogy nyugdíjpénztárainak alapszabályát, valamint a kamatszámítás módját is megadja, az IEB pedig HyperBank felhasználói kézikönyvét közli teljes terjedelemben.