Jelenleg csak a hazai bejegyzésű befektetési alapkezelők befektetési jegyeit vásárolhatják meg a hazai befektetők. Az MNB ugyan két évvel ezelőtt engedélyezte az OTP Értékpapír Rt. számára, hogy több külföldi alapkezelő, köztük a Templeton termékeit itthon forgalmazza, ám az az engedély határozott időre szólt és a múlt év végén lejárt, s az idén a jegybank nem ad ki újat.
Mint Karvalits Ferenc, az MNB ügyvezető igazgatója a Figyelő kérdésére elmondta, a jegybank 1997 második felétől változtatott engedélyezési politikáján. A meglehetősen heves nemzetközi tőkemozgások miatt bizonyos tőkepiaci liberalizációs lépések megtételét későbbre halasztotta (természetesen a már kiadott határozott időre szóló engedélyek érvényben maradtak).
Piaci megfigyelők szerint az, hogy az MNB az idén nem adott ki új engedélyt sem az OTP Értékpapír Rt., sem más cég számára, cseppet sem meglepő. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt év közepétől a honi alapok befektetési jegyeiket szintén nem adhatják el külföldieknek (természetesen ez esetben is érvényben maradtak a korábban kiadott jogosítványok), így a mostani döntés már csak a viszonosság elve alapján is indokolható.
Balogh András, az OTP Értékpapír Rt. kibocsátási igazgatója elismeri ugyan, hogy a jegybanknak a megnőtt tőkepiaci kockázatokra hivatkozó érvelésében van igazság, viszont felhívta a figyelmet, hogy a hirtelen pénzmozgások tekintetében a külföldiek tranzakciói jóval nagyobb veszélyt jelentenek, mint a hazai kisbefektetők vásárlásai. Ezért elképzelhető, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.
Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke szerint egyébként a döntést nemcsak makrogazdasági érvekkel lehet alátámasztani. A hazai alapokra ugyanis lényegesen más (zömében szigorúbb) befektetési szabályok vonatkoznak, mint külhoni megfelelőikre. Így a külföldieket csak az azonos versenyfeltételek megteremtése után lenne szabad beengedni a magyar piacra.
Karvalits Ferenc hangsúlyozta, hogy a liberalizációs lépések nem kerültek le a napirendről, várhatóan másfél-két éven belül lehet majd Magyarországon forgalmazni a külföldi alapok befektetési jegyeit. Jelenleg négy alapkezelő hét olyan terméke közül lehet válogatni, amely döntően devizában fialtatja a pénzt. A CA és a Budapest Alapkezelő egy-egy kötvény, illetve részvényalappal képviselteti magát; hozzájuk csatlakozott pár hete a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. két új alapjával; míg a Hunnia IV. Deviza alapnak vegyes a portfoliója.