Az információs társadalom korában a legképzettebb számítógép-felhasználók a gyerekek: az otthoni gépek előtt ők töltik a legtöbb időt. Ezért a családi felhasználásra szánt gépet az ő igényeikhez kell igazítani, márpedig ez a szint – a multimédiás, háromdimenziós játékok elterjedésével – nagyon magassá vált. Nepp Gábor, az NRG Com Kft. kereskedelmi vezetője szerint a játékra alkalmas gépeknek ötvözniük kell a pusztán szövegszerkesztésre és a grafikus tervezésre alkalmas masinák tudását. Az újabban piacra dobott játékok 60 százaléka háromdimenziós grafikus gyorsítókártyát és nagy memóriát igényel. Ezek a gépek egy átlagos monitorral nettó 110-140 ezer forintos árért már összeszerelhetők. Szövegszerkesztésre vagy Internetezésre a kereskedők a 486-os, de még inkább a Pentium I processzoros gépeket ajánlják. Noha a Microsoft szerint a Windows 98 is “elfut” a régi 486-os gépeken, ezt a megoldást a felhasználók nem kedvelik, mivel nagyon lassú. Ez a kategória nettó 80 ezer forintból kihozható.
Az egyedi igények alapján összeállított gépek árában a processzor, illetve a monitor a legnagyobb tétel. Az Intel a 486-os processzorok gyártása után immár a második Pentium-családdal van jelen a piacon, ennek ára azonban még a nyugat-európai vásárlók számára is nagyon magas. Ezért a cég kiépített egy kisebb tudású és olcsóbb változatot, a Celeront, amely a piacon mérsékelt sikert aratott, mert a Pentium I – amelynek ára jelentősen csökkent a Celeron piacra dobásával – gyorsabb volt, mint ennek hasonló árkategóriás változata (ez utóbbi ugyanis nem tartalmazott semmilyen gyorsító memóriát). Hogy mégis kielégítsék a közép-kategóriás gépekre vágyók igényeit, megalkották a CeleronA-t, amely a korábbi Celeron és a Pentium II ötvözete. Ma már ez van jelen a piacon, s nagyon kelendő is, mivel a 300 megahertzes változata elég olcsó (már nettó 20 ezer forintért megvásárolható), és nagyobb órajelen, akár 450 megahertzen is futtatható. A monitorok ára a márkától és a mérettől függ. A márkás monitorok legalább kétszer annyiba kerülnek, mint az ugyanolyan méretű klónok.
A hordozható számítógépek sehol a világon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – még mindig főként csak azok használják ezeket, akik gyakran utaznak külföldre és ott előadásokat tartanak. Ennek hátterében az áll, hogy a note-bookok ára még mindig magas, a teljesítményük és “kényelmi fokuk” azonban elmarad az asztali számítógépekétől.