GAZDASÁGPOLITIKA ’99 – Egyszámjegyesek

Nem múlt el nyomtalanul 1998., de a magyar gazdaság megerősödve jött ki a válságból - hangzott el azon a tájékoztatón, ahol gyorsuló gazdasági növekedésről és lassuló inflációról számolt be Chikán Attila, a gazdasági és Járai Zsigmond, a pénzügyi tárca vezetője, illetve Surányi György jegybankelnök. A magyar gazdaság triumvirátusát általában is derűlátás jellemzi az új év első napjaiban, s - a pénzügyminisztert idézve - nem kincstári az optimizmusuk.

Magyarországon befejeződött a gazdasági átmenet, ez derül ki a reálszféra tavalyi kedvező folyamataiból – véli Chikán Attila. A gazdaság helyzetének egyik fontos jellemzője volt 1998-ban, hogy az export, mint a növekedés korábbi egyetlen motorja mellett a beruházások is egyre fontosabb mozgatóerővé váltak. A 13,7 százalékkal növekvő befektetési volumen elsősorban a magánszférának köszönhető, az állam szerepe e területen elhanyagolható volt. Nem úgy a pénzügyi szektoré, hiszen tavaly a bankok a korábbinál lényegesen több hitelt nyújtottak befektetésekhez.

Ugyancsak kedvező jelenségként értékelhető, hogy a lakosság fogyasztása is megnőtt, bár a költekezési kedv balul is elsülhet. Ezért különösen fontos, hogy a bérek ne szaladjanak el az idén, hiszen az az egyensúly és az infláció alakulását egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatja. Tavaly az infláció minden várakozást felülmúlóan jól alakult, a KSH szerint decemberben a 12 hónapos áremelkedési index 10,3 százalék volt. A több mint 7 százalékpontos csökkenés nagyobbrészt a magyar gazdaság teljesítményének köszönhető; a kedvező nemzetközi körülmények 1,5-2,0 százalékos hatást fejtettek ki. Ebből kiindulva a kormány a korábbi várakozásait lefelé módosította: e szerint az idén a december/decemberi ráta 8-9 százalékos lesz, és az átlagos éves pénzromlás is egyszámjegyűre csökken. Feltéve, hogy a béralakulás nem húzza keresztül a kormányzat számításait. A várt inflációt figyelembe véve – a 3 százalék körüli reálbér-emelkedést megcélozva – 13 százalékos nominálbér-növekedést üdvözölne a gazdaságpolitika. Az infláció mellett a gazdasági növekedés és a stabilitás jelentik a gazdaságpolitika idei fő céljait. A tervezett 5 százalékos GDP-növekedés reális elvárás – veszélyt a már említett fogyasztásnövekedés és a külső, főként a nyugat-európai piacok elvesztése jelenthet. Az idei központi bevételek 12,6 százalékkal lesznek magasabbak a költségvetésben az elmúlt évhez képest, a kiadások pedig – ha a bankkonszolidációt is ideszámítjuk – 8 százalékkal nőnek az idén az elmúlt évhez viszonyítva.

Címkék: Hetilap: Röviden