TŐZSDEKÉNYSZER – Bejut is, marad is

Az úgynevezett tőzsdekényszer hatására szinte a legutolsó pillanatban 23 részvény és 5 kötvény bevezetési kérelme érkezett meg a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Másrészt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél (ÁPTF) 10-15 társaság kezdeményezte, hogy mentsék fel az értékpapírtörvény vonatkozó előírása alól.

Szilveszterkor lejárt a szakzsargonban tőzsdekényszerként elhíresült értékpapír-törvényi passzus által szabott határidő. Ezen időpontig kellett kérelmezni a tőzsdei bevezetést az 1997. december 31-ét megelőző nyilvános kibocsátású részvények esetén, ha az össznévérték (az ugyanilyen jogokat megtestesítő papírokkal együtt) eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot. Mint Szendrei Csabától, a BÉT főosztályvezetőjétől megtudtuk, a már a határidő lejártát megelőzően a tőzsdén forgó Elművel és Émásszal együtt 23 részvény és 5 kötvény bevezetési kérelmét adták be a kibocsátók.

Az egyértelműen elfogadható kérelmek esetén a Tőzsdetitkárság is dönthet, a többiről viszont a Tőzsdetanácsnak kell határoznia. Ez utóbbi legközelebbi, jövő hétfői ülésén tárgyal a Dédász, a Mizo és a Titász bevezetési kérelmének elfogadásáról, valamint az Első Pesti Telefontársaság, a Takarékbank részvényének, illetve a Concorde Értékpapír Rt. Magellán, továbbá a Menedzser Inveszt Befektetési és Tanácsadó Kft. MI kötvényének felmentési indítványáról. A részvénysorozatok esetén nincs A kategóriás bevezetési kérelem, a B kategóriában is mindössze 5 áramszolgáltató (a kimaradó a Démász), az Antenna Hungária, a Konzumbank és az OTP elsőbbségi papírjai szerepelnek majd.

Az ÁPTF-hez az érintett harmincegynéhány társaságból 10-15 kibocsátó adott be a tőzsdekényszerhez kapcsolódó beadványt. Néhány kibocsátó viszont már azt is vitatja – tudtuk meg Gulácsi Ferenctől, a felügyelet sajtófőnökétől -, hogy e regula hatálya alá esne. A kibocsátók jellemzően a zárt körű működésre hivatkozva kérték mentességüket; e beadványok gyakorlatilag csak annyiban térnek el egymástól, amennyiben az érintettek különböző fázisig jutottak el a zártkörűvé válás folyamatában.

A felügyelet várhatóan pénzbeli szankciót alkalmaz majd a tőzsdekényszert megsértő társaságoknál – ennek mértéke 100 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. Szankcióra több esetben is számíthatnak a társaságok, főként azok, amelyek még össze sem hívták a közgyűlést, illetve összetoborozták azt, de a részvényesek nem fogadják el a zárt körű működést. De ilyen határozat fenyegeti azokat is, amelyek nem a tőzsde szabályainak megfelelően adták be a kérelmüket, vagy pedig – horribile dictu – sem a BÉT-hez, sem az ÁPTF-hez nem juttattak el beadványt, illetve kérelmet. A pénzbírságok kiszabása azonban nem automatikus, azokat mindig egyedi elbírálás előzi meg. Így várhatóan csak egy hónap múlva derül ki, kik számíthatnak szankcióra.

Címkék: Hetilap: Röviden