Berobbantak

Éves átlagban 5 milliárd schillinget tettek ki a külföldi befektetések Ausztriában a nyolcvanas évek közepén, és elmaradtak az osztrákok által külföldön befektetett tőkétől. Még a kilencvenes évek elején is Ausztria évi mintegy 14 milliárd schillinget fektetett be külföldön, majdnem kétszer annyit, mint amennyi működőtőke az országba beáramlott. Az évtized közepén, 1995-ben azonban egyértelműen megfordult a tendencia: a beérkező tőke robbanásszerűen megemelkedett. Az elmúlt négy évben átlagosan évi 21 milliárd schillinget pumpáltak be Ausztriába – elsősorban németek, olaszok, svájciak, amerikaiak és angolok. Ezzel 1990 óta megduplázódott az országban regisztrált összes külföldi befektetés, amely immár eléri a 240 milliárd schillinget. Megfordítva, az osztrákok külföldi invesztícióinak kumulált összege 155 milliárd schillingre rúg. A termelékenység éves növekedési üteme Ausztriában 5,1 százalék volt az elmúlt évtizedben, ami Európában a legmagasabbak közé tartozik. Az egységnyi munkaerőköltségek tavalyi 5 százalékos csökkenése pedig az OECD-lista élére kvalifikálja az országot. A külföldi befektetők számára Ausztria egyre vonzóbb. Ennek egyik oka az 1994-es adóreformban keresendő, amely az Európában az egyik legalacsonyabb szintre, egységesen 34 százalékra vitte le a társasági adó kulcsát, s számos egyéb terhet is eltörölt. A munkaerőpiac rugalmasságát növelte a hétnapos műszak, a meghosszabbított napi és heti munkaidő bevezetése, sőt a vasárnapi munkavégzés engedélyezése. A vállalkozási engedélyek kiadását egyszerűsítették és felgyorsították. Az üzemnyitáshoz szükséges engedélyt 3 hónapon belül, az európai átlagnál jóval rövidebb átfutási idő alatt megadják. Ausztriának a külföldi befektetők számára mutatkozó vonzerejét elsősorban a szovjet blokk összeomlása, illetve az országnak az Európai Unióhoz való 1995. januári csatlakozása erősítette. Ausztriai székhelyű vállalatok 1997 végéig több mint 15 ezer közép- és kelet-európai vegyes vállalatba összesen 5,3 milliárd dollárnak megfelelő összeget invesztáltak, s ezáltal az 5 legnagyobb befektető közé kerültek a térségben. Ez viszont csábítóan hatott a külföldi vállalatokra, amelyek szerették volna kihasználni Közép- és Kelet-Európa földrajzi közelségét, illetve Bécs hagyományosan erős regionális kapcsolatait. Mintegy ezer nemzetközi vállalat telepítette közép- és kelet-európai központját Ausztriába, köztük a 3M, az Alcatel, a Coca-Cola, a Henkel, a Hewlett-Packard, a Master Foods, a McDonald’s, a Nestlé, a Siemens és a Unilever.