Az eurónak potenciálisan minden esélye megvan arra, hogy nemzetközi valutává váljék. Mire van szükség ennek valóra váltásához? A választ Richard Portes, a brit Centre for Economic Policy Research igazgatója és Hélene Rey, a London School of Economics kutatója is megpróbálta megfogalmazni. Közös tanulmányukban abból indulnak ki, hogy az eurót egészséges valutának fogják tartani. Akkor tekintenek rá értékőrzőként, ha széles körben használják, és akkor használják széles körben, ha ez elég “olcsó” lesz. Az elterjedtség csökkenti a költségeket, ami viszont növeli az elterjedtséget, ami azután még lejjebb viszi a költségeket.
Mivel az amerikai pénzpiacok rendkívül likvidek, olcsóbb a dollárt használni közvetítőként, mint más valutákkal közvetlenül kereskedni. Ez akkor változhat meg, ha az euró-piacokon elég nagy lesz a tranzakciók tömege. Az új pénz megjelenése elvben minden európai piacot likvidebbé tesz; a kérdés az, hogy mennyivel.
Jelenleg a német és a francia kötvénypiacokon a vételi-eladási ráta különbsége 4 bázispont, Amerikában viszont csak 1,6. Az elemzés szerint az európai piacok egyszerű fúziója nem elég ahhoz, hogy az amerikai szint alá csökkentse a tranzakciós költségeket. Ehhez további változásokra is szükség van: ilyen például Nagy-Britannia felvétele az EMU-ba, továbbá az európai pénzpiacok intézményi hátterének módosítása. Portes és Rey szerint az euró megjelenése csökkentheti a dollárnak az Egyesült Államok gazdaságához és kereskedelméhez viszonyítva aránytalanul nagy szerepét. A változás azonban az új valuta hitelétől és az eurós pénzügyi piacok hatékonyságától függ.