Csaknem egyötöde a polgároknak az infláció jelentős romlását, további 36 százalék pedig mérsékelt emelkedését tapasztalta 1998-ban; némi csökkenést mindössze 20 százalék érzékelt. A családi nettó jövedelmek változását tekintve valamelyest már jobb a helyzet: a december közepi megkérdezéskor gyarapodásról 32 százalék beszélt, s csökkenés “csupán” 23 százaléknál következett be. Jövőre a jövedelmek terén összességében hasonló arányú elmozdulásokkal kalkulálnak a válaszadók.
Az 1998-ra kitűzött fontosabb tartós célú beszerzések tervén a családok egyharmadának – inkább a fiatalabbaknak – nem kellett változtatnia (további 38 százaléknál, főként az idősebbeknél, eleve nem is létezett ilyen elképzelés); a halasztásra kényszerülők 24 százalékot, az előrehozók 6 százalékot képviselnek. A háztartások háromnegyede 1999-re nem tervez nagyobb beszerzést.
A családi megtakarítások összege a megelőző egy évhez viszonyítva 53 százaléknál nem változott az idén; egynegyednél kissé, további egytizednél viszont jelentősen csökkent ez az összeg. Nagyarányú bővülésről mindössze 2 százalék adott számot. Jövőre hasonló tendenciákkal kalkulálnak, azzal a különbséggel, hogy a mérsékelt növekedésben bízók súlya – lényegében a némi csökkenésre felkészülők terhére – 11-ről 19 százalékra módosul. A megkérdezett félezres minta – a Figyelő 500 – egyharmada jövőre a bankbetétet részesíti előnyben a befektetési formák közül; 16 százalék az életbiztosításokra, egytized az értékpapírokra, míg 7 százalék az ingatlanokra voksol inkább.
Ami az 1999-es várakozásokat illeti, az inflációval kapcsolatban az emberek 44 százaléka minősíthető többé-kevésbé pesszimistának; egynegyed nem számít változásra az idei helyzethez képest, s alig 2 százalék bízik abban, hogy nagyarányú javulás következik. A gazdaság várható teljesítményéről kissé bizakodóbban nyilatkoznak az emberek: jóval többen, 39 százaléknyian várják az idei produkció megismétlését, s közel 40 százalék számít tovább javuló teljesítményre 1998-hoz képest.
Néhány fontosabb részterület közül az egészségügy és közbiztonság helyzetének várható változásával kapcsolatosan meglehetősen borúlátóak a polgárok: az előbbinél 42 százalék, az utóbbinál 38 százalék a romlásra számítók aránya (javulásra 21, illetve 29 százaléknyian várnak). Az oktatásnál és a környezetvédelemnél rosszabbodásra kevesebben – egyaránt egyötödnyien – számítanak; a helyzet kedvezőbbre fordulásában reménykedők súlya mindkét téren egyharmadoshoz közelít.
Arra a kérdésre, hogy a válaszadók lakókörnyezetében milyen sürgősen megoldandó közérdekű problémák mutatkoznak, a legtöbben – 12 százaléknyian – az utak, járdák építését, rendbetételét említették. A közbiztonság témaköréhez tartozó problémákról 9 százalék beszélt, míg a csatornázás, szennyvízelvezetés fejlesztését, javítását 7 százalék nevezte meg.