Ha egymással nehezen is értettek szót az uniós vezetők Bécsben, egy 4 éve húzódó tárgyalássorozatra végül is pont került: létrejött az együttműködési megállapodás Svájccal, miután utolsóként Portugália is beadta a derekát a vendégmunkásainak sorsát rendező berni ígéretek fejében. Az 1994 óta tartó tárgyalásokon a személyek szabad áramlása, a szárazföldi közlekedés-szállítás, a légi közlekedés liberalizálása, a mezőgazdasági piacok elérhetősége, a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások, a közbeszerzés és a kutatás témái szerepeltek. A fő akadály már azzal a múlt hét eleji brüsszeli kiegyezéssel elhárult, amely 2005-től lehetővé teszi a 40 tonnásnál nagyobb kamionok áthaladását Svájcon, 200 eurós díj ellenében. Franciaországnak is voltak kifogásai az ellen, hogy a svájci légitársaság utasokat vegyen föl Párizsban Zürich-Párizs-London járatára, vagy járatot indítson két EU-tagállam között. A párizsi kormány végül is hozzájárult az európai légtér megnyitásához Svájc számára, miután az utóbbi lemondott arról, hogy a Vaud kantonbeli Champagne-ban termelt bort a címkéjén Champagne-nak is nevezzék (francia részről ezt erősen sérelmezték, mert a címkézés alkalmas arra, hogy a svájci terméket a fogyasztók összekeverjék a valódi Champagne-nyal, vagyis a francia pezsgővel). Svájc lakossága egyébként 1992-ben népszavazáson utasította el az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamainak részvételével kialakított Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozást. A mostani megállapodás 7 kritikus szektorban szabályozza az elvi együttműködést; a technikai részletek kimunkálása a következő hetek feladata lesz. Az egyezményt a svájci törvényhozásnak még jóvá kell hagynia, de az alpesi országot ismerő szakértők nem zárnak ki egy lakossági kezdeményezésre kiírandó népszavazást sem. Az EU-nak tavaly 9,3 milliárd dollárnyi kereskedelmi többlete volt Svájccal szemben.