Elmarad az előre jelzettől a világkereskedelmi forgalom volumenének idei növekedése, ám a bővülés mértéke változatlanul meghaladja a világ össztermelésének növekedését. Az 1999. évre vonatkozó előrejelzésében pedig a WTO már ismét a kereskedelmi forgalom növekedésének gyorsulását prognosztizálja. Az idei évet áttekintő jelentésében a szervezet hangsúlyozza, hogy míg a világgazdasági válság oka a nemzetközi pénzügyi rendszerben keresendő, a multilaterális kereskedelmi rendszer fontos szerepet játszik a problémák kezelésében. A dokumentum az 1997-ben és 1998 első felében bekövetkezett világkereskedelmi folyamatokkal kapcsolatban kiemeli, hogy míg az árukivitel 1997-ben rendkívül nagy mértékben – 10 százalékkal – bővült, 1998-ban mindössze 4-5 százalék körüli növekedése várható. (Ez az érték az 1990-93-as évek átlagos exportvolumen-növekedésének felel meg.) Ezzel párhuzamosan – az IMF felmérése szerint – a globális GDP-növekedés 1997-ben 4,1 százalékos szintet ért el és 1998-ban várhatóan 2,0 százalék körül alakul.
A kereskedelem növekedésének 1998-ban tapasztalt, vártnál nagyobb mértékű lassulása a WTO szerint elsősorban az ázsiai gazdasági folyamatoknak tulajdonítható. A kelet-ázsiai pénzügyi válság mellett a japán gazdaság visszaesése, valamint a Latin-Amerikában bekövetkezett növekedéslassulás is hozzájárult a globális gazdasági aktivitás lefékeződéséhez.
Jövőre – a legtöbb gazdasági előrejelzés szerint – az előző évhez viszonyítva a világkereskedelem volumenének mérsékelt emelkedése várható. Ez a felfutás nagymértékben függ majd a nemzetközi pénzpiacokon végbemenő folyamatoktól, az ázsiai és főként a japán gazdasági és pénzügyi stabilitás visszaállításának sikerétől, valamint a nyugat-európai és észak-amerikai növekedés fenntarthatóságától.
A WTO-jelentés az átmeneti gazdaságú országokkal kapcsolatosan kiemeli, hogy ezeknél az import növekedése 1997-ben – immár második éve – jelentős mértékben meghaladja az export bővülését. A bevitel növekedésének gyorsulása e gazdaságok mérsékelt átlagos fejlődésének ismeretében elsősorban a külföldi tőkebeáramlás bővülésére – a hitelfelvétel és a külföldi működőtőke-befektetések emelkedésére – vezethető vissza.