Miközben az adótörvények januártól hatályba lépő változásai kapcsán (Figyelő, 1998/47. szám) még csak most gondolkodnak azon a gazdálkodó szervezetek, hogyan járnak jobban – ha még az idén megtesznek bizonyos intézkedéseket, vagy várhatnak azokkal a jövő évig is -, egy biztos: ebben az évben még eleget kell tenniük feltöltési kötelezettségüknek társasági adóban, illetve kétféle helyi – iparűzési, illetve vállalkozói kommunális – adóban. A feltöltéssel kapcsolatban egyébként lényeges törvényi módosítások nem történtek, a szabályok – néhány kivételtől eltekintve – lényegében a tavalyival egyeznek meg.
A társasági adótörvény szerint az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére kell kiegészítenie a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak, valamint a külföldi vállalkozónak, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn. Ezek szerint tehát nincs feltöltési kötelezettsége az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak, ám nekik is kell adóelőleget fizetniük. Ezek a társaságok egyébként általában negyedévente róják le a társasági adóelőleget, mivel előző évi fizetendő társasági adójuk jellemzően 3 millió forint alatt marad. Lényeges változást jelent az elmúlt évek szabályaihoz képest, hogy ezen vállalkozásoknak a negyedik negyedévi adóelőleget nem január 20-ig, hanem most, egészen pontosan december 20-ig kell megfizetni.
A gazdasági társaságokról június 16. óta hatályban lévő törvény egyébként az előtársaságokat is mentesíti az adóelőleg-fizetés alól. Ez tehát azt jelenti, hogy az adott évben újonnan – jogelőd nélkül – alakult cégek nem fizetnek adóelőleget, s mivel adóelőleg-bevallásuk sincs, nem vonatkozik rájuk az év végi feltöltési kötelezettség sem.
A törvény szerint az adóévi várható fizetendő adó 100 százalékáig kell a korábban megfizetett adóelőleget kiegészíteni. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozó figyelembe veheti az őt megillető adókedvezményeket, s a veszteségelhatárolás ez évi adózás előtti eredményt csökkentő részét is. Fontos tekintettel lenni arra is, hogy a feltöltési kötelezettség csak a vállalkozás saját tevékenysége utáni társasági adóhoz kapcsolódik. A feltöltés – igen pontos – teljesítése minden gazdálkodó szervezet érdeke egyébként, hiszen – legalábbis a korábbi években – az adóhatóság könyörtelenül bírságolt.
A költségvetés társasági adóbevételei egyébként az utóbbi három évben – köszönhetően a vállalkozások jövedelemtermelő képessége növekedésének – rendre meghaladják a tervezettet. A tényleges bevétel 1996-ban például 50 százalékkal haladta meg a pótköltségvetésben meghatározott előirányzatot. E tekintetben hasonlóan alakult a tavalyi év is: a 120 milliárd forintos bevételi tervet végül több mint 20 százalékkal teljesítették túl a gazdálkodó szervezetek, így 144,7 milliárd forint lett a társaságiadó-bevétel. S a pénzügyi tárca most is úgy számol, hogy az 1998-ra tervezett 180 milliárd bevételből 205 milliárd lesz. Ugyan november 30-ig az éves előirányzatnak még alig több mint 60 százaléka (109,3 milliárd forint) teljesült, de a szaktárca bízik abban, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az év utolsó hónapjában minden korábbit meghaladó rekordbevételre tesz szert a költségvetés társasági adóból. Így – tükrözve a jövedelemtermelő-képesség erősödését – a tavalyi évhez képest 1,7 százalékról 2 százalékra növekszik a társaságiadó-bevétel aránya a GDP-hez viszonyítva. Ugyan ez még mindig elmarad az 1988-89-ben realizált 5-6 százaléktól, látható elmozdulást tükröz az 1993-ban regisztrált 1,6 százalékos mélypontról.
S hogy mi az oka annak, hogy az utóbbi években rendre alulbecsülik a költségvetés társaságiadó-bevételeit? Mint Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese lapunknak elmondta: a tervek készítésekor azon paramétereket nézik, amelyekkel makroszinten számol a gazdaságpolitika. Az elmúlt években azonban a gazdaság teljesítménye a vártnál jobb volt, s ennek is köszönhető a tervezettet mindig meghaladó társaságiadó-bevétel. Másrészt közrejátszik az is, hogy a vállalkozások általában biztonságra törekedve tesznek eleget feltöltési kötelezettségüknek.
Amúgy a költségvetési törvényjavaslatban 1999-re 256 milliárd forintnyi, az idei előirányzatnál több mint 40 százalékkal magasabb bevételt terveztek a gazdálkodó szervezetek társasági adója jogcímen. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban még ennek ismeretében is azon a véleményen volt, hogy “a gazdálkodó szervezetek társaságiadó-befizetési előirányzatának kialakítását jövőre is az alultervezés jellemzi”; ahhoz a teljesítés csak a gazdasági és pénzügyi folyamatok tervezettől eltérő, nemkívánatos alakulása esetén közelíthet, mivel a távol-keleti és az orosz válság hatásai hátrányosan befolyásolhatják a gazdasági növekedés ütemét. Bizonyára a számvevők véleménye is közrejátszott abban, hogy a társaságiadó-bevételi előirányzatot 256 milliárd forintról 260,4 milliárd forintra módosítják, de legfőképp azért kerül erre sor, mert az idei teljesítési kilátások is kedvezőbbek a vártnál.
A gazdálkodó szervezetekkel ellentétben a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a jövő évi költségvetési törvényjavaslat még a jövedelmezőség 5 százalékos romlásával számolt. A kormányzat akkor még úgy kalkulált, hogy ezen társaságoktól jövőre 29,5 milliárd forint társaságiadó-bevétel várható. A jövedelmezőség romlását ezen ágazatban egyébként már az idei adóbevételek alakulása is tükrözi: miközben egész évre 31,5 milliárd forintot terveztek hitelintézetek társasági adója jogcímen, a jelenlegi befizetések – november 30-ig 14,7 milliárd forint – ismeretében már csak 25,5 milliárd forintot remél a pénzügyi tárca. Éppen ezért az ÁSZ úgy nyilatkozott a jövő évre beállított 29,5 milliárd forintos bevételi tervről, hogy annak kialakításakor a kormányzat csak részben volt tekintettel az ágazat csökkenő tendenciát jelző jövedelmezőségre. Az előirányzatot most mégis megemelik – várhatóan 5 milliárd forinttal, 34,5 milliárd forintra -, e mögött azonban az áll, hogy a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank ez évre “előrehozott” konszolidációja miatt jövőre már adóbefizetést várnak e két banktól is.