Hat társaságot és két magánszemélyt (köztük Palotás Jánost) képviselve Hidasi Gábor ügyvéd arra hivatkozik, hogy a többségi (50 százalék plusz egy szavazat) befolyás cégjegyzékbe történő bejegyzésének közzétételét követő 60 napon belül bármely részvényes kérheti az uralkodó tagtól papírjai megvásárlását. Az állam egyszemélyes részvénytársaságain – MFB, Magyar Posta, ÁPV Rt., Szerencsejáték Rt., MÁV – keresztül már 43,96 százalékkal rendelkezett az említett törvény hatálybalépése előtt (az MVM-ben az állam mellett több önkormányzat is tulajdonos) a Postabankban, s a hitelintézet részvényeinek további 19,6 százalékát a társadalombiztosítási (tb) alapok birtokolták. A kisbefektetők szerint az állam a tb-alapok július 24-i államosításkor vált ez utóbbi pakett birtokosává, s csupán ekkor keletkezett többségi részesedése. Ha a tb-alapoktól történő részesedésszerzést jogutódlásnak tekintik, akkor – hangzik a kisbefektetők képviselőjének érvelése – az MFB július 23-i, 6,22 százalékos további részvényvásárlásával került többségbe az állam. A jelentős részesedés bejelentésére augusztus 26-án került sor. Ezt követően a kisbefektetők szeptemberben kérték részvényeik megvásárlását, igaz, többségi részesedés megszerzésére hivatkozva.
Mivel a PM szerint a tb-alapok részesedése korábban is állami tulajdonnak volt tekinthető, ezért az állam most nem köteles a részvényeket megvásárolni. A vita természetesen az alaptőke-leszállítás körül forog, hiszen ennek keretében a 10 ezer forint névértékű papírok címletértékét 5 forintra szállítják le. Amennyiben az alaptőke-leszállítás úgy történik meg, hogy a kisbefektetők részvényeit nem vásárolja meg forgalmi értéken (szerintük 140 százalékon) az állam, úgy e kárvallottak a bíróságon keresnek jogorvoslatot, a december 30-i közgyűlés miatt várhatóan csak jövőre. Ha pedig vételi ajánlatot tesz az állam, de az nem éri el a 140 százalékot, Hidasi Gábor egy másik pert is lehetségesnek tart, mégpedig a Deloitte and Touche ellen. A jogász szerint ugyanis az auditor által jóváhagyott mérleg megtévesztő volt – ez akkor még “csak” 13 milliárd forintos veszteségről szólt. Ha az auditort a Postabank korábbi vezetősége megtévesztette, úgy a könyvvizsgálónak kell a bankot perelnie, a hitelintézetnek pedig a régi vezetőségét kell elszámoltatnia.
A kisbefektetők igényeinek kielégítése tízmilliárd forintot jelenthet.