Több százmillió dollárnyi magyar áru sorsa vár döntésre. Nem csupán a cégeket, hanem a magyar külkereskedelmi egyenleget is érintheti az elképzelések megvalósulása, hiszen ez idáig évi 300-350 millió dollárra rúgott az Oroszországba irányuló magyar élelmiszer-kivitel. A FÁK-országokba exportáló közel kétezer hazai vállalat közül legfontosabbként kiemelhetőek a gyógyszergyárak, konzervgyárak és az Ikarus. Az orosz válság miatt az elmúlt két hónapban gyakorlatilag lehetetlen volt magyar árut értékesíteni az ottani piacon.
A gazdasági tárca számításai szerint ez akár 400 millió dollárral is apaszthatja az érintett kör bevételeit, egyidejűleg természetesen tovább nőhet Magyarország külkereskedelmi passzívuma. A magyar-orosz kereskedelemben 1997-ben 995 millió dollárnyi volt a deficitünk, egy évvel korábban 1,23 milliárd dollár. Két olyan kezdeményezésről folynak jelenleg az egyeztetések, amelyek legalább 800 millió dollárnyi magyar áru oroszországi kivitelét tennék lehetővé.
Információnk szerint a közeli napokban megszületik a végső döntés, hogy az orosz gázipari társaság, a Gazprom, az úgynevezett “kiegészítő gáz” után járó összegből magyar árukat vásárol. Kiegészítő mennyiségnek a hazánkba a 2015-ig szóló hosszú távú szerződés keretében szállított mennyiség 90 százaléka feletti rész, továbbá az átfogó megállapodáson kívül vásárolt mennyiség értendő. Évi több mint egymilliárd köbméternyi fűtőanyagról van szó, értéke mai árakon 64-68 millió dollár – mondta Mihail Rahimkulov, az 50 százalékban a Gazprom tulajdonában lévő magyar-orosz vegyes vállalat, a Panrusgáz Rt. vezérigazgatója. Az orosz fél már több magyar céggel tárgyalt – így a Limpexszel, a Hajdú-Béttel és a Globusszal -, s már aláírták, vagy aláírás előtt állnak a szállítandó termékek mennyiségét megállapító keretszerződések.
Gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, hogy a Gazprom 1,5 millió dollárért vásárolna gyógyszert, 8-10 millióért orvosi berendezéseket, 58 millióért pedig élelmiszert. A szállítások akár ezen a héten indulhatnak, ha az orosz gázipari társaság igazgatósága elfogadja a konstrukciót. A Figyelő úgy tudja, eddig sem rajtuk múlt a dolog, hanem azon, hogy a magyar oldal 90 százalék helyett eredetileg 85 százalékban akarta meghúzni a “kiegészítő” minősítés határát. A vitával már így is elveszített a magyar gazdaság egy hónapot, azaz az októberben leszállított 130 millió köbméternyi kiegészítő gáz áru-ellenértékét – válaszolta ez irányú kérdésünkre Mihail Rahimkulov.
A Hajdú-Bét Belkereskedelmi Rt. a hét végén 1467 tonna, 1,2 millió dollár értékű vágott baromfi eladásáról megegyezett a Gazprommal – tudtuk meg Orosházi Csaba termelési igazgatótól. A mennyiség 10 százaléka a tervekben idén szerepeltetett kiszállításoknak. A debreceni társaságot “nagyon keményen” érintette az orosz válság, az bizonyos, hogy az 5,2 milliárd forintra tervezett adózás előtti eredményt nem teljesítik.
Teljesítésre készen áll a Globus Konzervipari Rt. is 7500 tonnányi termékének eladására a Gazprom számára. Idei exportunkat 34 ezer tonnányira terveztük – mondta Mészáros Péter külkereskedelmi osztályvezető -, ebből 18-20 ezer tonna került volna Oroszországba. A kivitel legkevesebb 60 százaléka már bizonyosan elveszett, az orosz krízis éppen a hagyományosan erős kiszállítási időszak (szeptember-december) kezdetén csapott be. A budapesti, 510 főt foglalkoztató gyárban 20 százalékos lesz az elbocsátás, a cég vesztesége több millió dollár. A társaság keresi a lehetőséget barter-ügyletek kötésére, kész új vevőkkel megállapodni. Más cégek is tárgyalnak a Gazprommal, közöttük szerepel például a Chinoin is.
Más módon is hajlik rá az orosz kormányzat, hogy magyar élelmiszereket vásároljon: egy másik tervezett konstrukció keretében magyar bankok nyújtanának hitelt az Orosz Föderációnak. Az összeg, amelyről a két oldal már egyeztetett, 700-750 millió dollár lenne a következő három évre szólóan. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a hitelt a Gazprom garantálná földgázszállításaival. A kölcsön összegéért élelmiszer-ipari termékeket – búza, kukorica és baromfi – vennének a föderáció vállalatai. A szindikált hitel ügyében most egyeztet az Eximbank Rt. a vezető magyar pénzintézetek részvételéről. E témában elszámolóként a Gazprom magyarországi érdekeltsége, az Általános Értékforgalmi Bank Rt. töltené be a kulcspozíciót. Az orosz oldal számára legalábbis elfogadhatatlan az ettől eltérő konstrukció. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, akkor is legkorábban a jövő év második felében indulhatnának a bankhitelből vásárolt magyar áruk a föderációba.
A Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. nemrégiben juttatta el javaslatát a kormányzatnak a magyar kivitel növelésének lehetőségeiről – közölte Mándoki Zoltán vezérigazgató. A társaság maga is támogatja azt az elképzelést, hogy a föderáció magyar bankoktól jusson hitelhez, bár javaslatában egyértelműen az Eximbank koordinálná a tranzakciót. A Mol második javaslata pedig úgy szól, hogy a magyar gázkitermelés “átmeneti” csökkentésével több importgáz lenne átvehető. Azzal a feltétellel, hogy a többletbehozatalért fizetendő összeg nagyobbik hányadát orosz részről magyar áruk vásárlására fordítsák. Bármely konstrukció azonban csak akkor működőképes a Mol számára, ha az ügylet végeredménye nullszaldós.
A teljes hazai fogyasztás elméletileg harmada-negyede fedezhető saját forrásból. Az import aránya azonban fokozatosan emelkedik (már 80 százalék körüli), bár a belföldi kitermelés után az orosz behozatal számít a legolcsóbbnak (a világpiaci árhoz igazított importár azonban üzleti titok). Orosz részről a jelek szerint megértően viszonyulnak a magyar visszafogási tervhez, legalábbis ez olvasható ki Mihail Rahimkulov nyilatkozatából. A Panrusgáz vezetője szerint 2010-re a magyar kitermelés évi 2,5-2,9 milliárd köbméterre apadhat, a bányászat lelassítása időben hosszabbítja a magyar készletek élettartamát.