Gondban vannak az önkormányzatok, lévén, hogy december 1-jétől – a csődtörvény vonatkozó rendelkezéseinek hatályba lépése miatt – nekik kell helytállniuk a tulajdonukban lévő egészségügyi intézmények pénzügyeiért. Ám az érintettek jelentős része – legalábbis saját bevallása szerint – nem tudja január 1-jéig kifizetni a 60 napon túli adósságokat. Márpedig ez esetben a tulajdonosoknak csődöt kell jelenteniük, vagyis a hitelezők az önkormányzatokon hajthatnák be kinnlevőségeiket. A kórházak amúgy nem csupán beszállítóiknak tartoznak, hanem saját alkalmazottaiknak is; ki nem fizetett orvosi ügyeleti díjak és elmaradt 13. havi fizetések szerepelnek a listán.
Az önkormányzatok persze tiltakoztak kész helyzet elé állításuk ellen, ám sikertelenül: a kormány előbb két hete úgy döntött, hogy nem támogatja a helyhatóságok anyagi felelősségvállalását egy évvel elhalasztó indítványokat, majd a múlt héten egyenesen úgy határozott, hogy csak az állami tulajdonban lévő kórházakat hajlandó megsegíteni. Utóbbi intézmények 7,2 milliárd forintot kaphatnak; elsősorban az elmaradt bérek és illetmények kifizetésére. Ez az összeg azonban csupán töredéke a teljes kórházi adósságállománynak: a múlt héten a miniszterek elé került előterjesztésben az is szerepelt, hogy a kórházak 1992 óta összesen 35,6 milliárd forinttal maradtak adósai dolgozóiknak, míg a teljes körű kórház-konszolidáció költségeit mintegy 60 milliárd forintra becsülte Gógl Árpád egészségügyi miniszter.
Az adóssághalmozásban egyébként a fővárosi kórházak jártak az élen, közülük eddig csak a Szent János kórház jutott segítséghez (a fővárosi közgyűlés 300 millió forintos, másfél éves lejáratú hitelének formájában).