Ötven négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakásban vagy házban lakik az emberek egyötöde, s hasonló arányt tesznek ki a 100 négyzetméternél nagyobba bejelentettek is. Egy átlagos méretű lakás 81,4 négyzetméteres, s 2,7 szobát foglal magában (legfeljebb 2 szobás lakásban az emberek 44 százaléka él, míg 17 százalék 4 vagy annál is több lakószobát mondhat a magáénak).
A lakóingatlanok 68 százaléka minősíthető összkomfortosnak, 4 százalék viszont komfort nélküli. Tizenhárom százalékuk 10 éven belül épült, míg egyötödük félszáz évesnél is régebbi. Az “átlagéletkor” 35,4 év.
A lakások, házak 85 százaléka saját tulajdonú. A tulajdonosaik kétharmada családi házban él; társasházi lakásban 16, lakótelepen 12, míg bérházban 4 százalék lakik. A következő egy évben a sajátjukban élők kilenctizede nem kíván változtatni lakáshelyzetén. Átalakítást vagy bővítést összesen 5 százaléknyian fontolgatnak, s hasonló kör tervez eladást is (ezen belül 3 százalék egyúttal venni is szeretne). A cserére, netán egy további lakás vételére készülők súlya minimális.
A vizsgált félezres mintában a nem saját lakásukba bejelentettek 88 százaléka nem tervez otthonszerzést a következő esztendőben. Vásárolni 5 százalék, építkezésbe fogni 3 százalék készül. A szóban forgó kör kétharmada valamely magánszemély birtokában lévő helyen él, míg az önkormányzati tulajdonban lakók aránya 28 százalékos. Harmincöt százalék bérleti, 12 százaléka pedig albérleti díjat fizet; a többiek valamilyen más konstrukcióban fedezik ott-tartózkodásukat.
Azok közül, akik – lakjanak bármilyen tulajdonú lakásban – valamilyen módon változtatni szeretnének a közeli jövőben, 36 százalék azért fontolgatja ezt, mert kicsi a meglévő lakás (9 százaléknál viszont épphogy nagy); 30 százalék szebbet, jobbat szeretne, 8 százalék pedig más településre költözik.
A vásárláson gondolkodók négyötöde már meglévő ingatlan megszerzését tervezi. Az ügyletet mindenekelőtt saját megtakarításokból kívánják finanszírozni, de viszonylag nagy súllyal szerepel a források közt a meglévő lakás vagy ház értékesítése is. Bankhitel már kevésbé kerül szóba, de azért még mindig gyakrabban, mint a vállalati vagy családi kölcsön, netán valamiféle szociális támogatás. Az építést, bővítést vagy átalakítást tervezőknél ugyancsak a megtakarítások adják az alapot; a többi finanszírozási forma egyaránt meglehetősen kis súlyt képvisel.
A lakáscélú előtakarékoskodásra az ebben érintettek közel fele a bankbetétet részesíti előnyben, míg szűk egyharmaduk lakástakarék-pénztári tagnak mondhatja magát. Ez utóbbiak közül – akik egyébként zömmel a pénztárak üzletkötőire hagyatkoztak az intézmény kiválasztásakor – a november végi megkérdezésig még senki nem vett fel előhitelt.