Bár a BUX-index jelentősen vesztett értékéből, az idei évet a tőzsde szempontjából igen sikeresnek minősítette Pacsi Zoltán, a BÉT ügyvezető igazgatója. A csökkenő árfolyamok helyett inkább a kötésszám közel 50 százalékos emelkedésére hívta fel a figyelmet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán alakult Online tőzsdeklub rendezvényén. A növekvő forgalommal éppen ellentétes tendenciát mutatott az átlagos tranzakció-méret, ami a kisbefektetői kör mind nagyobb szerepére utal. A magyar intézményi befektetők is mind nagyobb súlyt képviselnek a honi tőkepiacon, amelynek az év elejével beindított nyugdíjreform újabb lökést adhat. A magyar befektetők nagyobb szerepvállalása pedig – különösen nagyobb válságok esetén – kiegyenlítő hatást gyakorolhat.
Ugyanakkor a vártnál kevesebb társaság lépett a parkettre ebben az évben. Pedig a korábban szárnyaló tőzsdei árfolyamok igen kedvező forrásbevonási lehetőséget kínáltak a közép- és nagyvállalatok többségének, ezt azonban a legtöbbjük elszalasztotta. Az úgynevezett tőzsdekényszer által szabott határidő december 31-ével jár le. Ennek kapcsán tucatnyi vállalat kérelmének beérkezését várja a tőzsde.
Ezzel az évvel kapcsolatban a technikai és a szabályozási környezet megújítását emelte ki Pacsi Zoltán, az szerinte szorosan illeszkedett az új üzletpolitikához és stratégiához. Az új kereskedési rendszer, az MMTS bevezetésével egyszerre több korlátot is megszüntettek, hiszen a munkaállomásoknak nemcsak a száma növekedhet meg, de Budapesttől távolabb is létesíthetőek. A rendszer lehetővé teszi továbbá a kereskedési idő meghosszabbítását is.
Az idei drasztikus árfolyamesések a tőkepiac több problémáját is felfedték, bár azok elsősorban nem a szabályok hiányából, hanem azok be nem tartásából erednek. Célszerű lenne emiatt az ellenőrző szervek tevékenységének is bizonyos fokú koncentrációja.