A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban több zónára osztották a fővárost. Az úgynevezett belső zónában (amelyet a Budaörsi út, a Margit körút, a Bécsi út és a pesti oldal külső körútjai határolnak) legfeljebb 20 ezer négyzetméter, míg a budai oldal hegyvidéki zónájában maximum 15 ezer négyzetméter bruttó szintterületű központok építhetők. Ennél nagyobbak csak az úgynevezett különleges területeken (ilyenek például a honvédségi vagy a városi jelentőségű sportterületek) lehetnek. Igaz, vannak kivételek. A belső zónában például a felső határ 5 ezer négyzetméterrel nagyobb is lehet, ha 300 méteres körzetben metróállomás található. Ezt azért engedik meg – közölte Simonyi Sándor, a Főépítészi Iroda vezetője -, mert nem kívánják kiszorítani a bevásárlóközpontokat a városból. Ugyanakkor ösztönzik is, hogy metróval utazzanak a vásárlók, ugyanis az építhető parkolóhelyekre felső korlátot szabtak meg. Igazából azonban a belső zónát kívülről övező, úgynevezett átmeneti zónát preferálja a szabályozás, ebben ugyanis 30 ezer négyzetméteres létesítményt is megenged, ha 500 méteres körzetben villamos vagy metró van, s ebben az esetben is korlátozzák a parkolóhelyeket, hogy az emberek inkább a tömegközlekedést válasszák. Ugyanakkor a még kijjebb lévő elővárosi zónában 25 ezer négyzetméter szintterület a megengedett maximum.