Oroszország válságkezelő csomagtervét – amely az infláció kordában tartását, a bankrendszer szanálását és az adók csökkentését ígéri – a napokban vitatta meg a kormány. A tervek szerint már a jövő év közepétől gazdasági élénküléssel lehet számolni, de csak akkor, ha az ország külföldi hitelekhez jut.
Az idén 5,0-5,5 százalékkal csökken az orosz GDP a gazdasági-pénzügyi válság miatt. Szeptemberben 9,9 százalékos visszaesés mutatkozott 1997 megfelelő időszakához képest, miközben az ipari termelés 14,5 százalékkal mérséklődött. A kilencedik hónap végén az IMF úgy vélte, hogy a gazdasági válság következtében az idén és jövőre az orosz GDP egyaránt 6 százalékkal csökken, az 1997-es stabilizáció (0,9 százalékos növekedés) után.
A kormány a múlt hét végén csak kiindulási alapként fogadta el a csomagtervet. Jevgenyij Primakov miniszterelnök újólag hangoztatta, hogy nem kormányprogramról van szó, hanem intézkedési csomagról, amelyet szükség szerint lehet majd módosítani és kiegészíteni. Közölte azt is, hogy több alapvető gyógyszer árát maximálni fogják.
Andrej Sapovaljanc gazdasági miniszter a Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes irányításával kidolgozott gazdasági csomagot előterjesztve azt emelte ki, hogy annak megvalósulása esetén az év végéig az infláció üteme nem emelkedne havi 5 százalék fölé, jövőre pedig az egész éves pénzromlás nem lehet több 30 százaléknál. A kormány ugyanakkor nem tervezi a külföldi valuták forgalmának további szigorítását. A gazdasági tárca vezetője szerint az állam nem kíván beavatkozni a vállalati ügyekbe, de a gazdasági szabályozásban igenis szerepet kell vállalnia. Ez nem jelent azonban visszatérést az adminisztratív gazdaságirányatási módszerekhez. Sapovaljanc azt ígérte, hogy fokozatosan csökkenteni fogják a forgalmi adót és a nyereségadót is – az utóbbit 35-ről 30 százalékra mérséklik -, s ezzel lélegzethez jut a nehéz helyzetbe került ipar. A miniszter reméli, hogy az ipari termelés 1999 első felében csupán 3 százalékkal mérséklődik – ha elmarad a beavatkozás, akkor szerinte 11 százalékos visszaesés várható -, s a GDP is ilyen arányban lesz csak kisebb. Egyben elismerte, hogy a külföldi hitelek elmaradása esetén más finanszírozási források után kell nézni, ami egyet jelent az infláció meglódulásával, a rubel értékvesztésével és az ipari termelés drámai mértékű zsugorodásával.
Viktor Gerascsenko jegybankelnök megerősítette, hogy lebegtetni fogják a rubel árfolyamát, de a központi bank – beavatkozásaival – megakadályozza a túlzott ingadozásokat. Emellett célul tűzte ki a valuta- és aranytartalékok gyors növelését is.