Senki sem gondolta volna, hogy a néhány napja még útelzárásokkal, demonstrációval fenyegetőző gazdatársadalom ilyen meghitten összeborul a Torgyán József vezette tárcával a jövő évi agrárbüdzsé javaslata felett. Igaz, a minisztérium tervezetében jövőre a (vidékfejlesztés, kárpótlás, térségi vízgazdálkodás nélküli) közvetlen ágazati támogatásra előirányzott bő 162 milliárd forint elég gavalléros. Ez az önfinanszírozó alapok 6-7 milliárd forintnyi befizetésével együtt az ideinél 52 milliárddal kövérebb bukszát ígér, ami elég nyomós ok arra, hogy a gazdák megbocsássanak. Még több pénz – akár 100 milliárd forint – felhasználását jelentené a különböző vidékfejlesztési források tárcaközi összekapcsolása. A növelt keretből telne a több költeni valóra: az idei gabonaügy és az egyéb termékpiaci zavarok rendezése ugyanis legalább 10 milliárd forinttal terheli majd a jövő évi kasszát.
Pénzügyminisztériumi berkekben azonban komolyan veszik az agrártörvényben megfogalmazottakat, márpedig az a GDP-hez köti a mindenkori agrárbüdzsé mértékét. Az orosz és az ázsiai gazdasági válság, az agrár-exportpiacokon tapasztalható nehézségek, különösen a gabonapiaci sokkok miatt pedig visszafogottabb gazdasági növekedésre is fel kell készülni. Információnk szerint ezért két változat készül a költségvetésből. Az egyik a korábban tervezett 5 százalékos növekedésre, a másik 3,0-3,5 százalékos ütemre alapoz. A szerényebb GDP-hez kisebb agrártámogatási keret is dukálna, a PM ezért csupán 120-130 milliárd forintos közvetlen agrártámogatási büdzsét irányozna elő. Azzal a lehetőséggel, hogy ha az óvatosabb változatot szavazzák meg, de a gazdaság teljesítménye mégis a magasabb értékeket éri el, akkor az agrártárca hozzájuthatna a pótkerethez.
Az FVM a jövő évi agrártámogatási rendszer irányelveit a stratégiát kitűző agrártörvény kínálatából merítette, az előkészítők azonban a polgári koalíció kormányprogramja, s a kisgazda miniszter szája íze szerint igazítottak rajta. Kidolgozói szerint a rendszer a korábbinál egyszerűbb, szektorsemleges, termelőközpontú, a kistermelőknek, családi gazdaságoknak többet juttató lesz. Érdemi változás, hogy végre regisztrálják az (áru)termelőket, csak “jegyzett” gazda kaphat majd támogatást. Kevesebb konstrukciót (jogcímet), s gyakoribb, szigorúbb utólagos ellenőrzést ígér a tárca; mindehhez az FVM-en belül az Agrárintervenciós Központ megerősítése várható. Fontos irányelv, hogy a pályázatos forma rovására növekszik majd a normatív (automatikus) támogatások aránya.
A legnagyobb termelői érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) abban egyetért a tárca terveivel, hogy a nehéz helyzetű ágazat méltányosan növelt támogatási keretet kapjon. Szükség is lenne rá, mert drasztikus visszaesés várható a gabonatermesztésben és a sertéstenyésztésben is. Máris csökken az agrárexport. A szervezet szerint üdvözlendő cél az is, hogy minél nagyobb arányban jusson el a támogatás a termelőhöz, valamint az, hogy a szisztéma szerkezete egyszerűsödjön.
A MOSZ szerint nem szerencsés viszont – az amúgy is nyomott mezőgazdasági bérek okán – a foglalkoztatási támogatást megszüntetni. Ez károsan hathat a helyi munkanélküliség alakulására. A szövetség szakértői helytelenítenék a kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatásának leállítását is. Amíg a gyenge termőképességű földek sorsáról, alternatív hasznosításáról, erdősítéséről nem dönt a tárca, addig – vélik – nem indokolt ennek a támogatásnak a kiiktatása. A versenyképes gazdálkodáshoz pedig továbbra is fontos a koncentráció. Ha megszűnik a külső szövetkezeti üzletrésztulajdon felvásárlási támogatása, megakadhat a már megindult folyamat. Az már csak értelmezési különbség, hogy az önfinanszírozó alapokba a forgalom, vagy értékesítési árbevétel meghatározott százaléka szerint befizetett pénzt lehet-e támogatásnak minősíteni, s akként szerepeltetni.
Az FVM-kifizetések gerincét jövőre is a gyarapodó termelői támogatások adják. Az idei 31 milliárdos keret 56-58 milliárd forintra emelkedne, összhangban az uniós irányelvekkel. A termelési és tőkepótló hitelek kamattámogatása mellett új elem, hogy a gazdák a terület, állatszám alapján normatív, jövedelempótló támogatást kapnak. Eszerint 20 hektáros gazdaság esetén hektáronként 15 ezer forint, 50 hektáros küszöbig 12 ezer forint, a feletti méretnél pedig hektáronként 8 ezer forint (állattenyésztőknél például 20 tehénig állatonként 25 ezer forint, efelett 15 ezer forint) lenne a támogatás.
A MOSZ vitatja az ilyen megkülönböztetés hasznosságát. Elfogadja, hogy el kell választani a szociális célú gazdálkodást, önellátást az árutermeléstől, ám a versenyszektor támogatásán belül semlegességet vár el – nem tartja szerencsésnek szociális szempontok érvényesítését. A biztos értékesítés, a termeltetési szerződés kikötése helyes cél, a hozzá párosuló technika azonban már kevésbé. Azzal, hogy a jogszabály kikötné, február végéig értékesítési szerződést kell kötniük a gazdáknak a felvásárlókkal, csak kiszolgáltatottabbá válnak a termelők. E kényszer miatt ugyanis a kereskedők, feldolgozók várhatóan hátrányosabb szerződési feltételeket tudnak majd rájuk erőszakolni.
Míg 1998-ra az agrártárcánál piacrajutási támogatásokra 41 milliárdot irányoztak elő, jövőre 48-50 milliárd forintra növelnék a keretet, részben a gabonapiaci mizéria rendezésére áthúzódó kiadások miatt. A piacrajutási támogatás nem azonos a közvetlen exportszubvencióval. Sőt, a Kereskedelmi Világszervezetben elfogadott megállapodásra hivatkozva a tárca jövőre meg is szünteti az automatikus exporttámogatást. A piacra jutást közvetlen termelői (jövedelempótló) és pályázatos intervenciós exporttámogatás segíti. Az intervenciós beavatkozásokhoz a mérleg nyelvének szerepét az irányár venné át, mert megszűnik a garantált ár rendszere. Piaci zavarok esetén a jövőben a tőzsdei átlagárhoz kapcsolódó minimális ár lesz a mérvadó. Ez utóbbit fájlalják a gazdák, a garantált ár ugyanis védelmet adott a termelőknek. Félő azonban – mondják -, hogy a tőzsdei árfolyamokhoz kötődő minimálárról ez nem lesz elmondható.
Az egyéb támogatások fejezetében összesen 8,5 milliárd forintra pályázhatnak majd egyebek közt az erdei kisvasutak fenntartói és az erdőtelepítők. A nem biztosítható elemi károkra 2,5 milliárd forintot, az uniós csatlakozással kapcsolatos informatikai fejlesztésekre hasonló nagyságrendű keretet szándékozik elkülöníteni a tárca.
Mindez egyelőre csak terv. A részletekben ugyan a kormányvitán megegyeztek a miniszterek, de a parlamenti vita során még alaposan változhatnak a számok. A módosított agrárszabályozás legkeményebb vizsgája azonban január elsejével, a gyakorlatban kezdődik. Hogy a minisztériumnak sikerül-e a termelőközpontú agrártámogatást összehangolnia a piacorientált árutermeléssel, az abból látszik majd, hogy lesznek-e újabb “agrárbombák”.