Néhány hét alatt a felére csökkent az utóbbi 2 hónapban még 5-6 ezer forint közötti ársávban mozgó Rizikó Factory-részvények ára. A kimondottan részvénypiaci spekulációra szakosodott társaságnak ugyanis a BUX rohamos csökkenésével együtt fogyott (az augusztus 14-i 8554 forintról szeptember 18-ra 5500 forintra) az egy részvényre jutó eszközértéke. A 10 ezer forint névértékű papírok esetében még drámaibb volt a tőzsdei árcsökkenés: ugyanezen időszak alatt 5,5 ezer forintról 3 ezer forintra. Az egy részvényre jutó eszközérték és a tőzsdei ár alapján számolt úgynevezett diszkont tehát – kedvezőtlen módon – a korábbi 20-25 százalékról 35 százalék feletti értékre változott.
Némi vigaszt jelenthet a befektetőknek, hogy nincs ez másképp a hasonló tevékenységet folytató külföldi társaságoknál sem. Az Oroszországba befektető alapoknál például teljesen hasonló a diszkont, mint a Rizikó Factory esetében, vagyis a nettó eszközérték 60-65 százalékán cserélnek gazdát a papírok.
Valamivel kedvezőbb a helyzet a Közép- és Kelet-Európába befektető alapoknál, amelyek közé tartozik például a Budapesti Értéktőzsdére is – az eddigi tapasztalatok szerint inkább csak kuriózumként – bevezetett Central European Growth Fund Plc. papírja. Ennél az alapnál most “csak” 20-25 százalékos diszkont mutatkozik. Ehhez a helyzethez nyilván az is hozzájárul, hogy a társaság a maga módján törekszik is e diszkont csökkentésére. Az eszközérték alakulásából egyébként nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy miként alakult a cég eredménye, ám majdnem biztos, hogy az első félévi, 65 millió forintos nyereség azóta már veszteségbe fordult. Az 1997-es évet 157 millió forintos ráfizetéssel zárta a társaság, az idei év első felében elért 65,8 millió forintos nyereség tehát még ezt sem fedezte, a másfél hónapja tartó orosz krízis pedig egészen biztosan még ennél is nagyobb károkat okozott. Jelenleg egyébként – a fent említett időszakhoz képest, amikor is másfélszeres volt a cég tőkeáttétele – igen óvatos a Rizikó. Portfoliójának összességében 86 százalékát tartja részvényekben, pontosabban a részvények és a határidős pozíciók együttes aránya adja ki ezt a számot. A BUX mozgását tehát nem egy az egyben, hanem 86 százalékig követi a nettó eszközérték változása (feltéve, hogy itt most eltekintünk a határidős piac túlreagálásától).
Nem alakult ennyire kedvezőtlenül a Második Deviza Factory Rt. helyzete. Ez a társaság az augusztus elején kezdődött, majd a hónap közepétől igen erőteljessé vált forintgyengülést viszonylag jól átvészelte. Az év első felében egyébként 70,8 millió forintos adózás előtti nyereséget sikerült elérni, jóllehet a választásokat követően, illetve a júniusi lejárat kifutásakor igen jelentős volt az ármozgás a devizapiacon. (Abban az időszakban a pénzügyi műveletek bevételei 23,45, míg azok ráfordításai 42,5 százalékkal csökkentek.) Ez amiatt volt, mert az első 6 hónapban lényegesen csökkent az üzletkötések száma. Így mindenképpen pozitívumnak számított, hogy a Második Deviza Factory 6,2 százalékos eredménynövekedést ért el. Míg június végéig a társaság nyeresége teljes egészében a szokásos üzletmenetből – a határidős piacon a dollár, a márka és a forint kamatdifferenciájára, valamint a forint csúszóleértékelésére alapozva nyitott határidős pozíciókból – származott, addig az utóbbi hónapokban már dollár-márka, dollár-jen keresztárfolyamra is spekuláltak. A kosáreladások arányát 50 százalék alá csökkentették, mert a társaság nyitott kosárpozícióin félévkor az is átértékelési veszteséget okozott, hogy a hazai kormányváltás és az ezzel egy időben súlyosbodó orosz és távol-keleti válság hatására a forint értéke időszakosan meggyengült. Igaz, augusztus közepe óta már szinte tartósan a sáv tetején van a forint, sőt, az egyszeri leértékelésről is gyakran esik szó napjainkban, ám júniusban és júliusban volt néhány nyugodtabb hét a pozíciók likvidálására.
A portfoliobefektetésekkel foglalkozó társaságok közül egyébként a legalacsonyabb diszkonttal a hajdanán kárpótlási jegyért is jegyezhető Pannon-Váltó részvényei forognak. A különböző tőzsdei és tőzsdén kívüli papírokból álló portfolióval alakult társaság lényegében 1997-től vált “tisztán” spekulációval foglalkozó befektetési társasággá. Az első félévet igen sikeresen zárták, amit elsősorban az áramszolgáltatói részvények szárnyalásának köszönhettek. Míg egy évvel korábban 86,5 milliós, addig az idei első 6 hónapban már 488 millió forintos nyereségről adtak számot. Az augusztus közepi gyorsjelentés elkészítésekor egyébként úgy tűnt, hogy a cégben még vannak tartalékok – a számviteli törvény óvatossági elvét betartva 140 millió forintos céltartalékot képzett a társaság -, ám augusztusban ez az összeg is “köddé” vált. A Pannon-Váltó ugyanis egyaránt tevékenykedik az értékpapírpiacon és a határidős devizapiacon. Ez utóbbin főként kosáreladási pozícióval rendelkeztek, bár jelentős tőkeerejük okán a bankközi devizapiacon gyorsan tudtak javítani pozíciójukon. Ily módon a forintgyengülésén korántsem kellett olyan veszteséget elszenvedniük, mint a néhány száz ezer forint befektetésével próbálkozó magánbefektetőnek. Az idei tervek egyébként 250 millió forintos adózott eredményről szóltak. Az első félév sikerén felbuzdulva – tekintettel az 550-570 forintos sávban lévő tőzsdei árra – a cég úgy döntött, hogy vásárol saját részvényeiből. A havonta közzétett eszközérték utóbbi évi alakulásán jól látszott, hogy az ázsiai válság a Pannon-Váltó befektetéseit is kellemetlenül érintette, ám az idén januárban kezdődött áramszolgáltatói hossz nyomán határozottan szárnyra kaptak. Június első napján már 1400 forint felett voltak, miközben korábban 1000-1100 forintos szinten stabilnak mutatkozott az egy részvényre jutó vagyon. Szeptember elején még mindig 1200 forint felett volt ez az összeg, miközben a börzei ár 500 forintos szintre süllyedt. A tőzsdei ár és az eszközérték tekintetében tehát itt a legnagyobb a diszkont a három portfoliobefektetéssel foglalkozó cég közül.